Egyre inkább a felhasználószám az úr a cégértékelésben


Cégértékelés során a valós piaci érték megállapításának legfőbb célja, hogy azonosításra kerüljenek a céltársaság értékvezérlői. A napjainkban egyre közkedveltebb, előfizetői konstrukcióban működő IT-szolgáltatóvállalatok mellett egyre több, más iparágban tevékenykedő társaság tér át részlegesen/teljes mértékben havidíjakon alapuló megoldásokra is (Nespresso, MOL carsharing szolgáltatások).

Így nyer teret például az IT, telekom iparágak mellett más szektorokban is egy speciális cégértékelési metódus, a felhasználókra épülő, felhasználói pénzáram-alapú értékelés.

Egy társaság valós piaci értékének megállapításához a cégértékelés során – mely jellemzően cégtulajdonos vagy befektető részére készül – a reálisan árazható tényezőket igyekszik az elemzés megragadni. A klasszikus cégértékelési módszertanokon* túl léteznek speciális megközelítések is, melyek olykor jobban reprezentálják a külső felek számára realizálható értékeket és előnyöket.

Az egyik ilyen speciális megközelítés az úgynevezett felhasználói pénzáram-alapú módszertan. Ez a cégértékelési metódus a jövedelmi pénzáram modellek csoportjába sorolható. Módszertanilag azonban nem a teljes társaság, hanem az egyes termékek, szolgáltatások előfizetőinek, felhasználóinak jövőbeli értékét becsüli meg. A felhasználói/user, vagy előfizetői szám alapján ad közelítést az aktuális cégértékre.

Hol használható a felhasználói alapú cégértékelés?

Ezt a megközelítést elsősorban a szoftveriparban, weblap-üzemeltetésben és rendezvényszervezési iparágban működő társaságok valós piaci értékének megállapítására alkalmazzák.

A felhasználói alapú cégértékelési módszertan a felhasználók alapján kétféle pénzáramot különböztet meg:

szolgáltatási periódusokon belül (hónap, negyedév, év) megújuló és

az újonnan csatlakozott, fizető felhasználók értékét.

A megújuló, fizető felhasználók számának várható alakulása valószínűségi modellekkel szimulálható, jellemzően empirikus modellekkel, míg az éves lemorzsolódási ráta a megújítási hatékonyság egyik mérőszáma.

Weblap-elérések esetében a napi átlagos látogatószám adatai konverziós rátákkal alakíthatóak át felhasználói aktivitássá. A weblap-elérések becslésére rendelkezésre állnak különböző benchmark hivatkozások (DKT, semrush, similarweb, egyéb nemzetközi adatbázisok) vagy önálló céges adatok is, amelyek beépíthetőek az értékelésbe.

Az új felhasználók megszerzésére fordított költségek (marketingkampányok, leárazások, stb.) is fontos tényezőt jelentenek a megújuló, minden évben visszatérő fizető felhasználók beértékelése mellett. A modellezés során tisztában kell lenni azzal, hogy mekkora egy új fizető felhasználó bevonásának többletköltsége, illetve hogy hogyan alakítandó ki a termék- és szolgáltatási portfólió a növekvő törzsbázis igényei szerint.

A felhasználói pénzáramokat jellemzően legalább 3-5 éves időtávon szükséges becsülni annak érdekében, hogy megbízható eredményre jussunk.

A jövőbeli pénzáramokat – az operáció kockázatától függően – diszkontálni szükséges, így juthatunk el végül egy fizető felhasználó valós piaci értékére. A cégértékelés szempontjából ezért a klasszikus vállalatértékelési módszertan kiegészülhet egy, az adott iparágra jellemző megközelítéssel. Ennek elkészítéséhez terjedelmes és pontos többlet adatszolgáltatásra van szükség, az eredmény azonban szükséges lehet tranzakciós ártárgyalások alátámasztásakor.

A felhasználói (user-based) pénzáramon alapuló módszertan elsősorban szoftveriparban, weblap-üzemeltetésben és rendezvényszervezési iparágban segítheti a döntéshozókat az értékelendő céltársaság tőkeértékének minél pontosabb meghatározásában.

A klasszikus cégértékelési megközelítések jellemzően az alábbi módszertanokat jelentik:

  • Jövőbeli diszkontált pénzáramokon alapuló modell (DCF, diszkontált cash flow alapú modell)
  • Historikus értékvezérlőkön alapuló összehasonlító módszer múltbeli, lezárt tranzakciók szorzószámait felhasználva (EV/EBITDA, EV/Árbevétel, stb.)
  • Nettó eszköz-alapú értékelés, az eszközök valós piaci értékének becslése, és ezáltal a saját tőke valós piaci értékének meghatározása

A bejegyzés szerzője Almási Levente, az RSM Hungary M&A, cégértékelési és  vállalatfinanszírozási üzletágának vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 28.

4,0 százalékos volt a munkanélküliség augusztusban

A munkanélküliek száma 194 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékos volt; egy év alatt a 15-74 éves munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent.