Egyre több kkv keres felső kategóriás irodát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A stabil vagy növekvő üzletmenetű hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egyre nagyobb arányban keresnek felsőbb kategóriás irodákat, a kínálat növekedése mögött is részben ezek kiszolgálása áll – derül ki az Irodatérkép friss vállalati felméréséből.


Az irodaterkep.hu-n a teljes magyarországi kínálatot majdnem lefedő, mintegy 280 irodaház adatai találhatóak. Az ezekre vonatkozó keresések jelzik, hogy a hazai vállalkozások az egy évvel korábbiakhoz képest is aktívabban keresnek új, korszerű és rugalmasabb elhelyezést nyújtó irodákat.

Visszaesett a korszerűtlen, kevés szolgáltatást kínáló „C” kategória iránti érdeklődés, és emelkedett az „A”, illetve az efölötti, „már-már luxus” körülményeket adó „A+” kategória aránya, de a vállalkozások többsége továbbra is a közepes feltételeket nyújtó „B” osztályú elhelyezést akarja és tudja megfizetni – ismertették.

A bérleti díjaknál is háttérbe szorult a legalacsonyabb sáv. A közepes árkategóriájú sávokat keresik a legtöbben, azon belül a legalacsonyabb, a havi 5-11 euró négyzetméterenkénti bérleti díjú irodák iránt jelentősen nőtt az érdeklődés az elmúlt másfél-két évben. Ez a gazdasági szereplők egy részének erősödésére utal – idézi a közlemény Mester Nándort, az Irodatérkép vezető elemzőjét.

Az Irodatérkép szerint idén tovább emelkedhet az átlagos irodabérleti díj. A tendencia mögött részben a jelentős kereslet áll, másrészt az, hogy a kínálat bővülése még mindig elmarad ettől, különösen a legdrágább, „A+” kategóriában.

A magyar vállalati szektor irodai igényeit a többi között azzal igyekeznek kiszolgálni az ingatlanfejlesztők, hogy a korábbiaknál is rugalmasabb térkialakításokkal építik új irodaházaikat – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).