Eltörölhetik a minimálbér jelenlegi formáját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elképzelhető, hogy a minimálbér részbeni megszüntetéséhez vezet a kormány elképzelése, amely a tevékenységek értékéhez kötné a járulékalapot. Nehézséget jelenthet, hogy a bérek regionálisan is különböznek, ugyanakkor ezt a kérdést az APEH már most is tudja kezelni.

A hétvégén nyilvánosságra hozott kormányzati intézkedések alapján elképzelhető, hogy jövőre megszűnik az általánosan számolt minimálbér, helyébe pedig egy szektoronként vagy más módon specializált minimális járulékalap kerül. Legalábbis erre enged következtetni a válságkezelő intézkedés egyik pontja, amely szerint a kormány jövőre a tevékenység értékéhez igazítaná a járulékalapot – az indoklás szerint ez az adóelkerülést szorítaná vissza. Az intézkedés részletes elemei még nem ismertek, vagyis azt még nem lehet tudni, hogy ez a fajta differenciálás mennyiben alakítja át a minimálbéres rendszer alapjait.

Nem ismert például, hogy a differenciálás tartalmaz-e például majd abszolút alsó határt. Azaz kérdéses, hogy a mostani minimálbérhez képest megállapítják-e azokat a szektorokat vagy munkaköröket, ahol többet kell fizetni vagy adott esetben a minimálbérhez képest is meghatároznak alacsonyabb kötelező minimumokat.

Előbbi esetben annyi lenne a szabályozás értelme, hogy egy sor ágazatban szükségszerűen magasabb bért kell papíron fizetni, kérdés persze, hogyan hatna ez a kifizető vállalkozások működésére. Utóbbi elképzelés szerint pedig olyan nagy munkaigényű szektorok juthatnának lélegzethez, amelyek keservesen nyögik a minimálbér jelentette terheket is: ide tartozik például a textilipar vagy akár a mezőgazdasági idénymunka. Kétségtelen, hogy az alkalmazottak ezekben az ágazatokban kevesebb bért kapnának, ám összességében akár a foglalkoztatottság növekedésével is járhat a szabályozás, hiszen alacsonyabb bérköltség mellett egy vállalkozás több alkalmazottat is tudna foglalkoztatni – vagy kevesebbet kellene elbocsátania.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint többféle célzott rendelkezéssel is megoldható lenne a bérezés differenciálása. Elképzelhető, hogy ágazati átlagok szerint lesz kialakítva az elvárt vagy kötelező minimum. Emellett adott tevékenységekkel kapcsolatban bizonyos előfeltételezésekkel is élhet a kormány, például adott számú embert foglalkoztató cég vezetőjének, középvezetőjének elvárt minimumjövedelmet határoznának meg. Persze az is lehet, hogy az adóhatóság kap új jogosítványokat a becslés alkalmazása során.

Összességében igen körültekintően kell meghatározni az ágazatspecifikus béreket, hiszen ha túl magas a bázis, akkor akár munkahelyek megszűnéséhez is vezethet – mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérizgatója. Az is problémás, hogy Magyarországon adott ágazatokon belül is jelentősen eltérhetnek a bérek: egy budapesti autószerelő szakmunkás akár a vidéki bérek kétszeresét is megkeresheti – tette hozzá. Arról nem is szólva, hogy a differenciálás maga az adminisztráció bővülésével járhat.

Forrás: Napi Online


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).