Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kereskedelmi szálláshelyek bevétele az idei első tíz hónapban megfeleződött a tavalyihoz képest. Különösen a külföldi vendégéjszakák száma csökkent, októberben a szállásokon töltött idő kilenctizedét jegyezték belföldiek. Az InfoTandem infografikája.
A turizmus egyértelműen azon ágazatok közé tartozik, amelyek a leginkább megsínylik a koronavírus-járványt, illetve az ennek kapcsán életbe léptetett korlátozásokat. Ez világszerte igaz, és e súlyosan negatív hatás alól a magyarországi idegenforgalom sem vonhatja ki magát. Markánsan megmutatkozik mindez például a vendégéjszakák alakulásán. Végitekintve a Központi Statisztikai Hivatal friss számain, az látszik, hogy míg januárban és februárban a külföldiek és a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák egyaránt meghaladták az egy évvel korábbi szintet, addig márciusban meredek zuhanás kezdődött, amely áprilisra gyakorlatilag lenullázta Magyarország turizmusát.
A májusi nullaközeli stagnálást követően viszont eltérő trend kezdett kirajzolódni. Az általános nemzetközi bezárkózás, illetve a fertőzés további „importálását” kivédeni hivatott beutazási korlátozások miatt a külföldi vendégek itt töltött éjszakáinak száma nőtt ugyan valamelyest, de az átmeneti fellélegzést hozó nyári hónapokban is csak a 2019-es szintek 25–30 százalékáig tudott visszakapaszkodni, ősszel pedig újra minimálisra zsugorodott. Ezzel szemben a külföldi utazás lehetőségétől lényegében megfosztott magyarok elkezdték felfedezni az országot, aminek nyomán vendégéjszakáik augusztusra elérték a tavalyi szintet. Ősszel azonban – a járvány második hullámának felpörgésével – náluk is lankadt az utazási kedv, s az említett mutató októberben már csak 70 százalékon állt az előző esztendőhöz képest.
A fentiekből következő súlyponteltolódás azt jelentette, hogy októberben a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált 909 ezer vendégéjszaka 89 százaléka a belföldi vendégekhez volt köthető. Esetükben amúgy az áprilisi mélyponthoz képest (a szezonálisan és a naptárhatással kiigazított adatokkal számolva) 14-szeres volt a növekedés, míg az előző hónaphoz képest 26 százalékos csökkenést mértek.
A hazai szálláshelyekre így is érkezett a tizedik hónapban 30 ezer külföldi vendég, akik kereken 100 ezer vendégéjszakát töltött el nálunk – javarészt szállodákban. A legnagyobb mértékű (98, illetve 95 százalékos) csökkenés a Balaton turisztikai régióban, illetve Budapesten történt. A belföldi vendégszám mindeközben 359 ezret tett ki, együttesen 810 ezer éjszakával, amelyeknek a háromnegyedét aludták át szállodákban. E körben a legnépszerűbb térségek Észak-Magyarország és a Balaton voltak. Októberben – részben vagy egészben – 2080 kereskedelmi szálláshely (köztük 744 szálloda és 826 panzió) volt nyitva, együttesen 189 ezer férőhellyel. Utóbbi 24 százalékkal kevesebb a korábbi évinél.
Januártól októberig a szálláshelyek 219 milliárd forintos bruttó árbevételt könyvelhettek el, ami az előző év hasonló időszakához képest 54 százalékos zuhanásnak felel meg. (Az októberi 17 milliárdos forgalom még ennél is súlyosabb, 67 százalékos visszaesést tükröz.) A külföldi vendégéjszakák tízhavi kumulált száma a negyedét, a belföldieké a kétharmadát teszi ki a bázisnak, együttes számuk pedig a felét sem éri el a tavalyinak (47 százalékon áll).
