Felpörögtek a földeladások – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Háromszor több földterületet értékesítettek tavaly, mint egy évvel korábban, miközben az átlagárak több mint ötödével nőttek. Főként szántók cseréltek gazdát; a hektáronkénti árban hétszeres különbség is akad a járások között. Az InfoTandem infografikája.


Három éven át tartó folyamatos csökkenés után tavaly látványosan megugrott a mező- és erdőgazdasági földterületek értékesítése Magyarországon. A 70 ezer hektár körüli mélypontot követően 2016-ban 232 ezer hektárnyi termőföld talált új tulajdonosra a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint. Ez több mint háromszoros növekedést jelent, de a legutóbbi, 2013-as tetőzés 150 ezer hektár körüli szintjéhez képest is másfélszeres bővülésnek felel meg. A meredek trendforduló hátterében a „Földet a gazdáknak!” – a föld azé legyen, aki megműveli elnevezésű program keresendő, amelyet 2015 őszén hirdettek meg. A legnagyobb mozgolódás Fejérben volt, itt 28,8 ezer hektár, a megyei termőterület 11 százaléka cserélt gazdát (ez jócskán felette van a 4 százalékos országos átlagnak). De a trendváltás valóban általánosnak tekinthető, hiszen az értékesített terület minden megyében minimum duplája volt a korábbi évinek. Mindenütt egyértelműen a szántók adásvétele dominálta a piacot. Országos viszonylatban az összes értékesített termőföld 83 százaléka tartozott ebbe a művelési ágba (az éves bővülés e téren négyszeres volt). Az ügyletekben érintett terület egytizede volt gyep, s csupán 5 százaléka erdő. A maradék 2 százalékon szőlők és gyümölcsösök osztoztak.

A hirtelen jött pezsgés a termőföldárakat is megdobta: átlagosan 22 százalékkal drágult tavaly a föld. A szántó hektáronként átlagára bő 1 millió forintról egészen 1,3 millióig kúszott fel, vagyis kereken negyedével került többe, mint egy esztendővel azelőtt. A szőlőterületekért 18 százalékkal kértek többet, a gyepterületek és a gyümölcsösök esetében viszont egyszámjegyű áremelkedést regisztráltak.

A termőföldre persze különösen igaz, hogy az átlagok mögött hatalmas különbségek húzódhatnak meg, amelyeket a talajminőség mellett sok más egyéb körülmény is befolyásolhat. Szántónál például a megyei éllovas Győr-Moson-Sopronban az átlagár az 1,7 millió forintot is meghaladta, míg az e téren sereghajtónak számító Nógrádban 727 ezer forintra jött ki ugyanez. Még drasztikusabb eltérések adódnak, ha járási szinten vizsgálódunk. Ebben az összevetésben a Békésben található Mezőkovácsházai járás vitte el a pálmát, 2,1 millió forint/hektárral (rajta kívül három járás jutott még a 2 milliós határ fölé). Ezzel szemben a negatív rekorder a borsodi illetőségű Ózdi járás, 302 ezer forinttal – a különbség közel hétszeres.

Az eladási árakkal párhuzamosan a földbérlet is drágult, ami szintén sokakat érint, hiszen a legfrissebb összeírások szerint a hazánkban használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. A szántók esetében – ahol ez a ráta 55 százalék – a bérleti díjak (amelyek már egy évvel korábban is nőttek 7 százalékkal) tavaly 8 százalékkal emelkedtek, így a hektáronként éves díj 49,4 ezer forintra adódott.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 5.

Jövőre is marad az élelmiszerválság

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat – állapította meg a Makronóm Intézet friss elemzésében.

2022. augusztus 5.

Erős lesz az őszi szezon a szálláshelyeken

A jelenlegi adatok alapján a szeptemberi és októberi foglalási szint jóval magasabb, mint tavaly, és már a 2019-es utolsó negyedéves szintet is túllépték – derült ki a Szallas.hu elemzéséből.