Fizetési meghagyásos eljárás: a pénzbehajtás hatékony módja

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. április 6.
Rovat:

A fizetési meghagyásos eljárás hatékonyságát bizonyítja, hogy az eljárások csupán néhány százaléka alakul perré, az esetek döntő többsége néhány héten belül sikeresen lezárul. 2018. január 1-jétől hárommillió forint alatti lejárt pénzkövetelések elsődlegesen fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesíthetők. A Számviteli tanácsadó cikke.

 


A fizetési meghagyásos eljárás részletes szabályait a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) szabályozza. 2018. január 1-jével több ponton módosult a szabályozás, amelyet elsősorban a megújult polgári perrendtartás indukált. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény számos jogszabályt harmonizált, többek között az Fmhtv.-t is.

1. A fizetési meghagyásos eljárás célja

A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárás, amely a pénzkövetelések érvényesítésére szolgál. A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú. A fizetési meghagyásos eljárás során pénz fizetésére irányuló, lejárt követelést lehet egyszerűsített eljárás keretében érvényesíteni.

2. Az eljárás alsó és felső értékhatára

A fizetési meghagyásos eljárás alsó határa egymillió forintról hárommillió forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy hárommillió forintnál kisebb összegű, lejárt pénzkövetelés érvényesítése során kizárólag a közjegyzőhöz lehet fordulni, nem pedig a bírósághoz. Az eljárás felső határa pedig a korábbi négyszázmillió forintról harmincmillió forintra csökkent. A törvénymódosítás indokolása szerint 2016-ban országosan 282 olyan fizetési meghagyásos eljárás került megindításra, ahol az ügyérték meghaladta a harmincmillió forintot. Ezek közül 168 ügyben került sor ellentmondás benyújtására, amelyet követően bírósági perként folytatódott az eljárás. Ezért a jogalkotó úgy látta célszerűnek, hogy a korábbi jelentős felső határ leszállításra kerüljön, hiszen az eljárás valószínű perré fordulása miatt ezekben az esetekben a fizetési meghagyásos eljárás csupán az eljárás indokolatlan meghosszabbítását eredményezi. Így a jövőben harmincmillió forint feletti követelés érvényesítése esetén a bíróságon kell pert indítani.

3. Mikor nem indítható fizetési meghagyásos eljárás?

Nincs helye a fizetési meghagyásos eljárásnak, ha:

–  a kötelezettnek vagy a jogosultnak nincs ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (eddig a törvény ezt csak a kötelezett személyére írta elő kötelezően),

–  a pénzkövetelés munkaviszonyból, közszolgálati viszonyból, illetve az Fmhtv. által felsorolt egyéb jogviszonyból származik (fizetési meghagyásos eljárás csak akkor indítható ezekben az esetekben, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény),

–  a követelés zálogjogi jogviszonyból ered,

–  az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel, és a főkövetelések között több nem azonos követelés szerepel.

Ezekben az esetekben a bíróság előtt peres eljárást kell kezdeményezni.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

 

4. A kérelem benyújtása

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére rendelkezik illetékességgel. Ez azt jelenti, hogy az eljárás megindítása iránti kérelem bármely közjegyzőhöz benyújtható. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet írásban (papír alapon vagy elektronikus úton) az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni. A papír alapon benyújtott és a szóban előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem folytán indult eljárásban az a közjegyző jár el, akihez a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtották, illetve akinél a kérelmet előterjesztették. Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számítógépes rendszerének (a továbbiakban: MOKK rendszere) alkalmazásával automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik. A jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy (például az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, költségvetési szerv vagy az ügyfél jogi képviselője) a beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a beadványához papír alapú mellékletet csatol. Ha ezek a szervezetek nem elektronikus úton terjesztik elő a kérelmüket, a közjegyző a kérelmet automatikusan visszautasítja. A jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek és társasházak szóban vagy írásban (papír alapon vagy elektronikus úton) is benyújthatják a kérelmüket.

5. A fizetési meghagyásra szóló kérelem tartalma

A kérelemben – többek között – fel kell tüntetni a felek adatait, a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a követelésnek és járulékainak összegét, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, valamint a követelés beazonosításához szükséges adatokat (például a számla keltét és sorszámát). A kérelemben röviden elő lehet adni az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket, és meg lehet jelölni azok bizonyítékait is.

A kérelem az adóssal szemben fennálló több követelés tekintetében kizárólag akkor terjeszthető elő együttesen, ha azok ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon összefüggő jogviszonyból erednek, és az ügy peres elbírálása nem esne különböző bíróságok kizárólagos illetékességébe. A kérelem több kötelezett ellen fennálló azonos követelés tekintetében akkor nyújtható be, ha az ügy csak egységesen dönthető el, vagy ha a követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek, vagy ha a jogerő a többi kötelezettre az eljárásban történő részvétel nélkül is kiterjedne. Ekkor az egyes kötelezetteket terhelő összegeket határozottan meg kell jelölni, egyetemleges kötelezettség esetében pedig a kérelemben fel kell tüntetni ennek tényét.

[htmlbox szamvitel_konyv]

 

6. A fizetési meghagyásos eljárás előnyei

A fizetési meghagyásos eljárás főszabály szerint a felek meghallgatása nélkül zajlik le. Ez alól kivételt csak a beadvány szóbeli előterjesztése, a fél szóbeli tájékoztatása és a költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges meghallgatás jelenti. A fizetési meghagyásos eljárás során nincs helye az eljárás szünetelésének vagy felfüggesztésének, a közjegyző ekkor az eljárást hivatalból megszünteti. Az eljárás során bizonyítási eljárás sem történik. Az eljárásban a jogi képviselet sem kötelező.

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának nincs helye, és nincs szükség hiánypótlásra, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül papír alapon bocsátja ki. Az elektronikus úton beadott kérelem esetén a határidő három munkanap. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan bocsátja ki és kézbesítteti a félnek, ha az Fmhtv. elektronikus kézbesítést ír elő. A határidőbe nem számít bele hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő. Ha a közjegyző az említett határidőket elmulasztja, a határidő utolsó napját követő munkanapon a MOKK rendszere útján a közjegyző nevében a fizetési meghagyás automatikusan kibocsátásra kerül. A fizetési meghagyást a kérelemtől eltérően nem lehet kibocsátani.

A fizetési meghagyásban a közjegyző tájékoztatja az adóst, hogy a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálta. Egyúttal felszólítja a kötelezettet, hogy a követelést a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt teljesítse, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg. Ha a kötelezett határidőben nem mond ellent, akkor a meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Ha a kötelezett a meghagyás kézhezvétele után a követelést teljesíti, akkor az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik.

Dr. Andor Ágnes cikkéből, amely a Számviteli tanácsadó 2018/3-as számában jelent meg, a fentieken túl megtudhatja, hogy mi történik, ha az adós vitatja a követelést , mit kell tudni a jogerős fizetési meghagyásról, és mekkora az eljárás díja. A szaklap 2018/3-as számát itt rendelheti meg.

 

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Csökken a gázolaj ára
2018. december 17.

Csökkenti a Mol bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán, a 95-ös benzin ára nem változik.