Gyorsabban mennek el családi házak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nagy kereslet miatt a panellakásoknál minimális, a családi házaknál valamivel nagyobb árengedményt tud kicsikarni a vevő. A forgási sebesség is a családi házaknál csökkent, míg a téglalakásoknál nőtt, viszont még mindig panelt lehet a leggyorsabban értékesíteni – derül ki az Otthon Centrum felméréséből.

Trendfordulóval járt a járványhelyzet az árengedmények terén, ugyanis az Otthon Centrum közreműködésével értékesített ingatlanok első féléves adatainak összegzése után kiderült: a legkisebb árengedményt, átlagosan 6 százalékot a panellakások tulajdonosainál tudják kiharcolni a vevők, míg a téglalakásoknál 7,8%-ot, a családi házaknál 8,6% volt ez az érték.

A családi házak alkuképesebbek

A panellakások esetében a legkisebb alkura a régióközpontban nyílt lehetőség (4,7%), míg a fővároson belül az olcsóbb külső pesti kerületekben volt a legalacsonyabb az alku mértéke (5,6%). Ezzel szemben Budán már 6,8%-ot, a Belvárosban pedig 7,6%-ot is lehetett alkudni az ingatlanok árából. A legnagyobb alkura azonban a kisebb városok panellakásait eladni szándékozók kényszerültek, ahol kicsivel 9% felett alakult ez a szám.

családi házak

A társasházi lakások esetében szintén a hat régió központban volt a legkisebb alku 5,6%-kal, míg a fővárosban Buda és külső pest volt kedvezőbb 7%-kal, szemben a Belváros 9%-kal. A városokban 6-7%, a kisebb városokban és községekben inkább 8-9%-os volt az árengedmény átlagos mértéke.

A családi házak eladói ennél valamivel többet voltak hajlandók engedi az árból, a legtöbbet a vidéki városokban lehetett alkudni (9,9 %), míg a legkevesebbet a külső pesti kerületekben 7,2%-ot. Ugyanakkor a fővárosi agglomerációban 8,1 százalékkal olcsóbban is hozzá lehetett jutni egy házhoz, ha jól alkudott a vevő.

A panellakások a legpörgősebbek

Az értékesítési idő terén a családi házak esetében folytatódott az elmúlt évek trendje, valamivel csökkent a piacon töltött időszak hossza, míg a társasházi lakásokra átlagosan 10 napos növekedés, a panelekre stagnálás, enyhe növekedés volt jellemző.

Panellakásoknál az átlagos értékesítési idő 89 nap volt. Legkevesebb a régió központokban 69 nap, míg Budán 85 nap, külső Pesten 88 nap. A többi városban 90 nap, az agglomerációban viszont 132 nap is kellett a sikeres értékesítéshez.

A téglalakások átlag 119 napos értékesítési ideje szintén a régió központokban volt a legalacsonyabb 97 nappal, melyet külső pest követett 107 nappal. A főváros többi részén és a nagyobb városokban négy hónap, a kisebb településeken akár négy és fél hónap is kellett az ingatlan eladásához.

A családi házak átlagos értékesítési ideje 163 napra csökkent idén. Az agglomerációban és a külső pesti kerületekben csak 140 nap, a régió központokban is 153 nap kellett az eladáshoz. Nem ment könnyen az értékesítés az 5 ezer főnél kisebb településeken, ahol kereken fél év kellett, míg a legmagasabb árral bíró Budán hét hónapnál is több egy ház értékesítéséhez – olvasható az Otthon Centrum közleményében.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).