Gyorsulva nőnek a reálbérek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Júliusban 1,9 százalékkal nőtt a bérek vásárlóereje, az év egészében a bővülés 3,5 százalékos lehet.
Júliusban a bruttó bérek 2,1, a nettó bérek 3,7 százalékkal nőttek éves összevetésben, átlagosan; mindez azt jelenti, hogy 1,8 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 1,9 százalékkal nőttek – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 3,2, a nettó átlagkeresetek 4,6 százalékkal nőttek az év első hét hónapjában, éves összevetésben – közölte honlapján a KSH.
A január eleje és július vége között teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 400 forint volt; a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 600, a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 220 700 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 500 forint volt.
Az átlagos, családi adókedvezmény nélkül számított nettó kereset 149 600 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 600, a szellemi foglalkozásúak 198 300 forintot vittek haza. Így a versenyszféra nettó keresetei átlagosan 5,1, a közszférában dolgozóké – a közmunkások nélkül – 4,8, a nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 3,2 százalékkal nőttek egy év alatt.
Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt – emlékeztet gyorselemzésében Suppan Gergely. A pedagógus és egészségügyi béremelések az őszi hónapoktól tovább gyorsítják a bérnövekedés ütemét, a reálbérek növekedése pedig az infláció további visszaesése miatt erősödhet – írja a Takarékbank senior elemzője. Idén összességében közel 4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít a pénzintézet, ami az alacsony infláció és a bejelentett rezsicsökkentések nyomán éves átlagban csaknem 3,5 százalékos reálbér-növekedést jelent majd.
A pluszpénz nagyobb részét adósságtörlesztésre és megtakarításra fordítják a háztartások, így a fogyasztás várhatóan szerény mértékben bővül – prognosztizálja a közgazdász.
