Hard Brexit: rendkívüli költségvetési intézkedések az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli intézkedéseket fogadott el az unió 2019-es költségvetésének végrehajtására és finanszírozására vonatkozóan Nagy-Britannia uniós tagságának megállapodás nélküli megszűnésének esetére – közölte az uniós tanács kedden.

Aláhúzták, az intézkedések célja, hogy ne változzon a 2019-es uniós költségvetés finanszírozásából az unióban maradó 27 tagállamra eső rész, valamint, hogy mérsékeljék a megállapodás nélküli uniós tagság megszűnésnek (Brexit) a finanszírozásra gyakorolt hatását, amely számos területet érinthet, köztük például a kutatást és a mezőgazdaságot.

Az intézkedés azt kívánja elkerülni, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett emberek és szervezetek, valamint az uniós pénzekből részesülő egyéb kedvezményezettek kárt szenvedjenek.

Az intézkedéseknek köszönhetően az unió továbbra is teljesíthet kifizetéseket az Egyesült királyságban élő kedvezményezettek részére a kilépés időpontja előtt aláírt szerződések, illetve meghozott határozatok alapján mindaddig, ameddig az Egyesült Királyság befizeti a megállapított hozzájárulását az EU 2019-es költségvetésébe.

Az Európai Parlament április 17-én egyetértését adta e rendkívüli helyzetre szóló kerethez.

Az uniós tagországok szakpolitikusai leszögezték, a megállapodás nélküli Brexit esete nem változtat azon az alapelven, hogy az unióban maradó 27 országnak és az Egyesült Királyságnak egyaránt teljesíteniük kell azokat a pénzügyi kötelezettségvállalásokat, amelyeket közösen tettek.

A rendkívüli helyzetre szóló keret értelmében az Egyesült Királyságnak írásban kell megerősítenie, hogy be fogja fizetni a 2019-es elfogadott uniós költségvetés finanszírozásához való hozzájárulását. Emellett továbbra is el kell fogadnia az uniós programok és fellépések tekintetében szükséges kontrollokat és ellenőrzéseket, és teljesítenie kell az uniós költségvetésbe való első befizetést a kilépése utáni időszakra vonatkozóan.

Ezen kívül a rendkívüli intézkedések azt is lehetővé tennék, hogy az uniós tagállamokban letelepedett olyan kedvezményezettek, akiknek a támogathatósága az Egyesült Királyság uniós tagságának a függvénye, továbbra is részesülhessenek finanszírozásban, feltéve hogy a vonatkozó jogi szerződéseket és határozatokat az Egyesült Királyság kilépése előtt írták alá, illetve fogadták el.

A rendkívüli helyzetre szóló keret alkalmazása megszűnne, ha az Egyesült Királyság nem folytatná a befizetéseket, illetve ha a kontrollok és ellenőrzések végrehajtása terén jelentős hiányosságokra derülne fény – közölték.

Hozzátették, mindez nem érinti a megállapodás nélküli Brexit esetén kötendő azon megállapodást, amely az EU és az Egyesült Királyság közötti pénzügyi elszámolásról rendelkezne, és amelynek az Egyesült Királyság uniós tagságából fakadó összes kölcsönös kötelezettségre ki kellene terjednie.

A Brexittel foglalkozó április 11-i ülésén az Európai Tanács – az Egyesült Királyság kérésére és vele egyetértésben – október 31-ig meghosszabbította az Egyesült Királyság kilépésének határidejét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).