Hogy érinti a cégeket az új Ptk.? – 2. rész

Szerző: dr. Szűcs Bálint
Dátum: 2014. április 18.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésének napja 2014. március 15., a kódex a több mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Az RSM DTM blogja elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat ismerteti.


A hatályba lépéssel kapcsolatos bejegyzés elsősorban a jogi személyekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket ismertette. Emellett a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazó törvény egyéb esetekre is külön rendelkezéseket tartalmaz, amelyekből a lényegesebbeket az alábbiakban olvashatják.

Régi szerződés – régi Ptk.

A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni, és ugyanez a szabály irányadó azon jognyilatkozatokra, amelyeket olyan jogviszonnyal, szerződéssel kapcsolatban tesznek, amelyek a hatálybalépéskor már fennálltak.

Külön rendelkezés született arra az esetre, ha a hatálybalépést megelőzően kötött szerződés alapján valamely fél a dolog átadására, illetve birtokba bocsátására köteles, és erre az új Ptk. hatálybalépését követően kerül sor. Ebben az esetben az átadásra, illetve a birtokba bocsátásra a korábbi polgári jog szabályait kell alkalmazni.

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ennek a rendelkezésnek az indoka egybevág az általános elvvel, hogy a hatályba lépést megelőző szerződésekre a korábbi szabályokat kell alkalmazni, és a jogalkotó szerint nem lenne indokolt az sem, hogy a szerződésre és annak tényleges teljesítésére eltérő jogszabályt alkalmazzanak a felek.

Speciális rendelkezések vonatkoznak a biztosítási szerződésekre. Eszerint ha a hatályba lépést megelőzően tett ajánlat alapján jön létre a biztosítás, de a kockázatvállalás március 15-ét követően kezdődik és a szerződés az új Ptk. rendelkezéseinek egyébként megfelel, úgy az új Ptk. szabályai irányadóak.

Új jogintézmény a sérelemdíj a törvényben, amely személyiségi jogok megsértése esetén járó nem vagyoni sérelemért járó kártérítés, és a felelősségbiztosítás új szabályai szerint a biztosított a szerződése szerint kérheti annak megtérítését is. Ezzel kapcsolatban az átmeneti rendezések alapján a korábban létrejött felelősségbiztosítási szerződések által lefedett, március 15-ét követő káresemények alapján csak olyan mértékben követelhető a sérelemdíj alóli mentesítés, amilyen mértékben a biztosító a régi Ptk. alapján a nem vagyoni kártérítés kapcsán helytállásra lett volna köteles.

Meglévő szerződések új Ptk. hatálya alá helyezése

Mindemellett az átmeneti rendelkezések alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a 2014. március 15-e előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Önmagában egy, az új Ptk. hatályba lépését követően egy korábbi szerződésben tett módosítás nem eredményezi egyben azt, hogy a teljes megállapodás az új szabályozás alapján ítélendő meg, ehhez a feleknek kifejezetten erre irányuló akaratnyilvánítása szükséges.

Egy ilyen tartalmú megállapodást azonban több szempontból is érdemes alaposan körüljárni. A régi szabályozástól eltérő felelősségi rendszert alkalmaz például szerződésszegés esetére az új Ptk., ami alapján a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés nehézkesebbé válhat. A másik oldalról viszont a szerződésszegésért való felelősség korlátozása és kizárása is rugalmasabb lett az új kódex szerint, ami bizonyos esetben az áttérést éppen indokolhatja.

Céginfo.hu – az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Kiegészültek emellett többek között a szerződés tartalmára és az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályok is, amelyekre ugyancsak célszerű figyelemmel lenni egy folyamatosan teljesülő szerződésnek az új Ptk. hatálya alá helyezéskor.

A fenti szabályozási változások kapcsán egy későbbi bejegyzésben részletesen is tájékozódhatnak majd.

Károkért való felelősség

Kérdéses lehet továbbá, hogy ha egy károkozás kapcsán nincs szerződés a felek között, úgy mely szabályok alkalmazandóak. Az új Ptk. ilyen, szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit a hatályba lépést követően tanúsított károkozó magatartás, mulasztás esetén kell alkalmazni.

Amennyiben azonban folyamatos jellegű károkozás áll fenn, amely a hatálybalépést megelőzően megkezdődött és csak az új Ptk. hatályba lépését követően fejeződik be, úgy a régi Ptk. szerint kell azt megítélni.

A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM Hungary Zrt. adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Közeledik a transzferár-nyilvántartás határideje
2021. március 2.

Idén legkésőbb május végéig kell eleget tenniük a transzferár dokumentáció készítési kötelezettségüknek azoknak a vállalatoknak, akik a naptári évvel megegyező üzleti évvel rendelkeznek.

3,6 százalékkal csökkent a GDP az utolsó negyedévben
2021. március 2.

A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben éves összehasonlításban visszaesett, de az előző negyedév viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt - jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).