Hol a jogbiztonság mostanában?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon a jog és a demokrácia versenyképtelenné teszi a vállalkozásokat – állította Demján Sándor, mintegy követ dobva az állóvízbe a jogbiztonság aktuális helyzetéről tartott konferencián. A kormánypárti felszólalók szerint a jogalkotás irama gyors, de folyamatos a társadalmi egyeztetés és a kontroll. Solt Pál szerint inog a jogállam, Bánáti János szerint csaknem bármelyik cégvezetőből lehet gyanúsított, Vámosi-Nagy Szabolcs úgy véli, az adórendszer jóval bonyolultabb, mint azt a társadalom szerkezete indokolná. A konferencián búvópatakként fel-felbukkant a Demján által felvetett munkakönyv-problematika.

Míg Kínában a nagyvállalatok tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, addig Amerikában a jogi aggodalmak miatt az igazgatótanácsok nem mernek dönteni. A demokrácia tehát döntésképtelenné, így versenyképtelenné teszik a vállalkozásokat – vonta le a következtetést Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke vitaindító beszédében a Magyar Jogász Egylet és a VOSZ október közepi közös konferenciáján.

Demján: a jog szögeket ver az országok koporsóiba

A milliárdos vállalkozó azt állítja, Magyarországon még annyival rosszabb a helyzet Nyugat-Európához képest, hogy itt nem volt eredeti tőkefelhalmozás, tehát nincs jóléti társadalom, nincs polgári többség, így valódi demokrácia sincs. Ehelyett viszont azt a jogrendszert telepítették ide, amely több száz éves demokráciákból származik. Demján szerint így a jog sokszor nem segíti a fejlődést, hanem lassítja. Úgy gondolja, hogy Európában a jogalkotás szemlélete nem a versenyképesség irányába hat, hanem állandóan szögeket ver az országok koporsóiba.

A VOSZ úgy véli, Magyarországon torz a munkaerő szerkezete. Erre az eszmefuttatására még a konferencia során több jogászprofesszor reagált, nem egyszer némi gúnyos felhanggal. Demján ugyanis elmondta, mennyire büszke, hogy pályáját annak idején segédmunkásként kezdte, amely a munkakönyvében is szerepelt. A helyes arány szerinte az lenne, ha egy diplomás munkaerőre két középiskolát végzett, és négy szakmunkás, segédmunkás jutna. A foglalkozási szerkezet torzulásának legfőbb oka pedig, hogy azt a vágy határozza meg, nem a racionalitás és a képesség. Az emberek 30 éves korukig akarnak tanulni, és 53 évesen már nyugdíjba vonulnának. Viszont sokkal több termelő tevékenységet végző munkaerőre lenne szükség. Csak a teljesítmény lehet, ami segíthet rajtunk, és a termelékenységnek kell lenni a legfőbb szempontnak. Ehhez pedig több szakmunkás, és segédmunkás is kell. Ma a segédmunkások lebecsülésében, a munka és a termelés lebecsülése is benne van – fogalmazott Demján Sándor.

Demján értékítélete szerint viszont úgy tűnik, hogy a jog nemcsak a vállalkozások koporsószögeként szerepel, mert előadása végén kifejtette, hogy ha a jog a versenyképességet segíti elő, akkor soha nem látott fejlődést is hozhat egy leszakadó országnak. Ha ez nem következik be, a globális piacon elvérzünk, és Pekingben vagy Londonban nem fognak álmatlanul forgolódni, a „szegény magyarok” miatt.

Répássy: stratégiai partnerséggel a társadalmi egyeztetésért

A jogbiztonságról induló vitának némi hivatalos ízt adott aztán Répássy Róbert, a KIM igazságügyért felelős államtitkára, aki a „Hogyan tudja a jogalkotás elősegíteni a jogalkotást?” című blokkban ismertette a jogalkotók szemszögéből a mostani helyzetet, és biztosította a résztvevőket arról, hogy a kormányzat mennyire fontosnak tartja a társadalmi egyeztetést.

Mint elmondta, a jogbiztonság a jog hozzáférhetőségét, megismerhetőségét, egyértelműségét, érthetőségét, a jogszabály feltétlen megvalósulását jelenti. Az állam érdeke, hogy minél szélesebb legyen az önkéntes jogkövetés tekintettel arra, hogy a norma kikényszerítése jelentős költségekkel jár. Ezért a társadalmi egyeztetés igen fontos a jogalkotás folyamán. Ennek megfelelően a jogalkotás nem is csak a kormányzati akarat kifejeződése. Mindemellett a jogalkotónak fontos eldöntenie, hogy egyes kérdésekre jogszabályi választ kell-e adnia, vagy sem.

A társadalmi egyeztetésben kiemelt szerepet kapnak a civil szervezetek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az egyeztetés nem a véleményegyezés és az érdekazonosság kikényszerítésére irányul, hanem a minél szélesebb véleménybázis megismerésére. Ennek során a KIM stratégiai partnerségben áll többek közt a Magyar Ügyvédi Kamarával, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával, a Magyar Mérnöki Kamarával, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületével vagy a Magyar Bírói Egyesülettel.

Az egyeztetésre példaként az államtitkár a készülő új Polgári Törvénykönyvet hozta fel példaként, ahol igen hosszú egyeztető munka áll a tárca mögött, így már közel egy évtizede készül a törvény tervezete. Az egyeztető munka sikerét jelzi, hogy a kormány végül úgy döntött: a kodifikációs főbizottság javaslatát változtatás nélkül terjeszti be az Országgyűlés elé.

A megismerhetőségre is nagy hangsúlyt fektet a kabinet, így az interneten mindenkinek lehetővé teszik, a jogszabályok megismerhetőségét. Emellett a jogszabályokat nem vésik kőbe, hiszen utólagos hatásvizsgálat során még lehetőség van a jogszabályok korrigálására – mondta Répássy Róbert.

Bánáti: szinte bárkiből lehet gyanúsított

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke előadásában azt mondta: a jogalkotásnak jobban kellene az ügyvédi kamarára, azaz az ügyvédekre támaszkodni, mert így ügyfelek százezreinek tapasztalatát összegyűjthetnék. Jó példaként említette előkészítettség szempontjából a Polgári Törvénykönyvet, ahol igen sok gyakorló jogász tapasztalatát szem előtt tartva fogalmazták meg a tervezet szövegét. Emellett a szélsőségesen jó példa mellett azonban a skála ellenkező oldalán szerepel az ügyvédi eskü szövege, amit Bánáti még mindig nyitott sebként tart számon: itt az ügyvédi kamara, az ügyvédi kar csak a utólag, a sajtóból értesült a változásról.

A jogbiztonság kérdését büntetőjogászi szemszögből vizsgálta a kamara elnöke. Bár büntetőeljárásnál elsősorban mindenki a megrögzött bűnözőkre gondol, de Bánáti János szerint az eljárások igencsak érintik a vállalkozókat is. Az csak közhiedelem, hogy becsületes embernek nem kell attól tartania, hogy büntetőeljárásba keveredik. Szerinte ugyanis szinte bárkiből válhat gyanúsított Magyarországon. Ráadásul tanúként is könnyedén bele lehet keveredni egy ilyen ügybe, amely nálunk ugyancsak nem túl kellemes pozíció. A hűtlen kezelés témaköre különösen aggályos kérdés a jogrendünkben – vélte.

Bánáti János reagált Demján Sándor kijelentéseire is, miszerint az Egyesült Államokban a cégek vezetői nem mernek döntéseket hozni, mert félnek a jogi következményektől. A kamara elnöke szerint Magyarországon is ugyanez a helyzet, mert itt is lehetséges, hogy egy-egy döntésüket, amelynél egyértelmű volt a gazdasági megfontolás, a jóhiszemű kockázatvállalás, később büntetőjogászok fogják felülbírálni.

Amikor a gazdálkodó, a vállalkozó, az igazgatótanács a maga teljes üzleti komplexitásában vizsgál, ennek megfelelő stratégiai döntést hoz (akár 20 éves megtérülésével), addig a büntetőjog ezt figyelmen kívül hagyja, és egy ingatlan adásvételekor például csak azt nézi, hogy az ár reális volt, vagy sem. Ha egy vállalkozás a hűtlen kezelés ügyében a teljesítő oldalon áll, akkor sem lehet biztos a helyzetében. Ha ugyanis fiktívnek minősítenek egy szerződést, mindjárt tettestársként nevezhetik meg. Ha volt is teljesítés, szolgáltatás, de a vád szerint túl magas árért, a cég akkor is bajban találhatja magát. Egy gazdasági szereplőtől a szabad piacon viszont aggályos azt számon kérni, hogy túl magas árat kér, hiszen a tulajdonosok érdekei azt követelik meg, hogy minél magasabb árat alkudjanak ki.

A jogbiztonságért emellett gyakran a hatékonyság oltárán is áldoznak azzal, hogy a gyors ügyintézéssel, ügyek átirányításával jogi garanciák vesznek el. Ráadásul azt nem veszik figyelembe, hogy az ügyek nem a tárgyalási, hanem a nyomozati szakaszban húzódnak el, és a végén a bíróságokat hajtják bele a megalapozatlan ítéletekbe. Így olyan garanciákat vettek el, mint a fellebbezési jog, és a vitatkozás joga is áldozatul esik, amikor a bíró mérlegelésén múlik, hogy kikérhetik-e még egy igazságügyi szakértő véleményét. Bánáti János azt pedig egyenesen a védekezés arculcsapásának tartja, hogy védő mulasztása miatt nem halasztanak tárgyalást. Miközben távoli megyékbe, rossz időjárás esetén megközelíthetetlen városokba helyeznek át ügyeket, ha az ügyvéd nem ér oda időben, akkor a folyosóról kell berángatni egy helyettes védőt.

Végül Bánáti János szerint a vállalkozó akkor sincs könnyű helyzetben, ha csak tanúként idézik be egy ügyhöz, mert a tanuk vannak jelenleg a legkiszolgáltatottabb helyzetben: már segítő ügyvédjük sem lehet, aki vigyázna az érdekeire.

Salamon: a tökéletesség a mérce

Ezzel szemben Salamon László, az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának elnöke szavaiból leginkább az derült ki, hogy ugyan a jogalkotóknál van némi fogalmazási zavar, és időnként picit kapkodva hoznak meg bizonyos intézkedéseket, és a szerzett jogokat is óvatosan kell kezelni, de alapvetően nincs gond a jogbiztonság, a jogállamiság tekintetében.

Mint elmondta a jogbiztonság és a jogállam feltételezik egymást. Salamon szerint a mérce itt a tökéletesség, amely felé csak törekedni lehet. Ez igaz a jogbiztonság megvalósítására is. A jogalkotás során három elemet választott ki, amelyet különösen fontosnak tart, és pont azért választotta ezeket, mert itt kívánni valót hagyott a törvénykezés maga után. Ezek a kívánni valók ugyan nem tipikusak, de kisebb-nagyobb mértékben mégis jellemzőek, és mint fogalmazott, a kevés hiba is több az elvárhatónál, amennyiben a tökéletesség a mérce.

Kiemelte, hogy az egyértelmű, ellentmondástól mentes, világos, közérthető megfogalmazást igen fontosnak tartja, és ezen a területen volna mit javítani. A második hiányosságként az időzavart nevezte meg. A jogszabályalkotásra szánt idő rövidsége miatt ugyanis néha kapkodás lesz az eredmény, így a jogszabályt módosítgatni kell, amely aztán erodálja a normát. Itt mindenképpen racionalizálni kell a parlament működését, amire majd a kisebb, 199 fős Országgyűlésben lesz lehetőség. A harmadik területnek a szerzett jogokat nevezte meg, amelyek megváltoztatása nem vitatható el a jogalkotótól, de ehhez csak indokolt esetben szabad hozzányúlni.

Solt: brutális, diszkriminatív, felismerhetetlen célú

Miután az előadások moderátora, Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke mintegy Demjánt támogatóan elmondta, hogy neki is segédmunkás volt az első bejegyzése a munkakönyvében, Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke görgette tovább a munkakönyv témát. Beszéde elején némi iróniával a hangjában ugyanis elmondta, hogy 52 évvel ezelőtt az ő munkakönyvébe azt vezették be először, hogy bírósági fogalmazó, és az utolsó munkája is ugyanitt volt. Mint fogalmazott „ez kétségkívül hiányosságként tekinthető gazdaságunk szempontjából.”

Utána azonban komolyabbra véve a hangnemet a jogbiztonság kapcsán a hivatalától megfosztott, és emiatt megfélemlített bírókra hívta fel a figyelmet. Szerinte ugyanis közvetlenül veszélyezteti a jogbiztonságot a bírói kar közel tizedének brutális, diszkriminatív és felismerhetetlen célú, következtetésképpen értelmetlen közelmúltbeli eltávolítása.

Visszautalva Salamon László állításaira, (aki a programpont változásával Répássy Róberttel együtt már eltávozott a pulpitusról), nem látja annyira biztos alapokon állni jelenleg a jogállamot. 271 bíró „lapátra tétele” ugyanis nemcsak azoknak az egyéni sorsára hat ki, hanem a bírói státus biztonságát is megtépázza. Ez kihat arra a közel 2700 bíróra is, akik még szinte soha nem voltak ilyen bizonytalanságban.

Emellett az is aláássa a jogbiztonságot, ahogyan az egyes ügyeket átirányítják más bíróságokra. Míg Európában létezik a kiemelt ügyek bíróságának intézménye, ahol pontosan definiálják a kiemelt ügyeket, addig Magyarországon nem lehet pontosan tudni, hogy miért pont az adott ügyet, miért pont az egyik bíróságról és miért pont a másikra helyezik át.

Solt Pál a jogbiztonság szempontjából pozitívumként a nevezte a Kúria intézményét, amely a jogegység szempontjából előremutató változás, és egyfajta alkotmánybíróságként működik, némileg csökkenti viszont a pozitív hatásokat, hogy az Alkotmánybíróság egyfajta bírósággá alakult át.

Az éles állítások után az Adó Online is megkérdezte Solt Pált, hogy vajon szerinte milyen intézkedésekkel lehetne megszüntetni az általa felvázolt a jogbiztonsági deficitet, de a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke elutasította a válaszadást, mondván: ő már csak mint nyugdíjas magánszemély fejtette ki a véleményét, és nem kívánja továbbiakban kommentálni állításait.

Varga Zs. András: légvárakat építünk

A jogbiztonság egész kérdését némiképp zárójelbe tette Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese, aki szerint egész Európában zsákutcában jár a jog. Miután Demján beszédére visszautalva, pironkodva elárulta, hogy sem egyetemi oktatóként, sem ügyészségi hivatalnokként nem végez termelő tevékenységet, elvontabb, elméleti síkra terelte a szót.

A zsákutcát a legfőbb ügyész helyettes nem a Demján által említett versenyképességre és a hatékonyságra vezette vissza; úgy vélte, helyette a bizonytalansági elmélet miatt nem képes a jog kifejteni a hatását. Ahogyan a fizikában, a matematikában, a történetírásban és nem is olyan régiben a közgazdaságtanban is bebizonyították, egy adott rendszer elemeit nem lehet tökéletesen megismerni, és azokból tökéletes következtetéseket levonni, így a jognak is szembesülnie kell ezzel. Miközben a jog képviselői azt állítják, hogy képesek mindent tökéletesen megoldani, ez semmire sem igaz. Szerinte a jognak nyelvi fogalmakkal kell operálnia, amelyekkel nem lehet biztosan megfogalmazni a tényeket, így csak légvárakat építünk.

Vámosi Nagy: módosítgatások, visszamenőleges hatály, kiszámíthatatlanság

A jogszemléleti fejtegetés után Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő az egyik, jog által irányítani próbált területről, az adózásról adott jelentést a jogbiztonság szempontjait szem előtt tartva. A korábban az APEH elnökhelyettesi és az ideiglenes adóügyi helyettes államtitkári széket is megjárt adótanácsadó elmondta, hogy pályája a demjáni munkakönyv-relációban kis kettősséggel indult, hiszen a munkakönyvében ugyan első bejegyzésként a fővárosi illetékhivatal előadói munkaköre szerepel, de előtte az iskola mellett nyári munkaként már dolgozott segédmunkásként az építőiparban.

Az jogbiztonság az adózásban témakörre áttérve ő is a rövid definícióval, és helyzetismertetéssel kezdte, miszerint az adózás a gazdasági irányítás elsőszámú eszköze, amelyet a törvényalkotók az adójogszabályokkal határoznak meg. A magyar jogrendszer pedig jelenleg átalakulás alatt áll az alaptörvény, és az ehhez kapcsolódó jogszabályok változásával.

Változott emellett az utóbbi időben az adójogszabályok megismerhetőségére szánt idő is. Míg korábban a kihirdetés után 45 nap volt a hatályba lépés előtt, addig ez 30 napra csökkent, így ha az elkövetkező évi adószabályokat december 1-jén hirdetik ki, akkor még a karácsonyt is az adótörvények olvasásával kell töltenie annak, aki megfelelően el akar igazodni azokban.

A magyar adórendszert egyébként Vámosi-Nagy rendkívül bonyolultnak tartja, amit a rendszeres változtatások tovább bonyolítanak. Ez az adószakértő szerint az utóbbi időszakra különösen igaz. Miközben a politikusok azt állították, hogy tíz adónemet megszüntettek, ez a valóságban csak hatra igaz, a többi négyet csak szűkítették. Ezzel szemben viszont 12 új adót vezettek be. Ha csak a törvénymódosításokat nézzük, akkor az adózás rendjét érintően tavaly 19-szer változtattak, idén júliusig pedig 8-szor, a személyi jövedelemadón tavaly 22-szer, idén már 10-szer, míg a társasági adón tavaly 8-szor, idén pedig 5-ször változtattak.

Ez a gyakori változtatás, amely év közbeni módosítgatásokat is jelent, nem tesz jót a vállalkozók jogbiztonsága szempontjából. A jogbiztonságnak emellett ugyancsak árt, amikor visszamenőleges hatállyal változtatnak, ahogyan az a nagy összegű végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos büntetőadónál történt, amit az Alkotmánybíróság csak a folyó évre vonatkoztatva törölt el.

Vámosi Nagy Szabolcs az Adó Online-nak elmondta, hogy az adótörvényeket évente elég lenne kétszer változtatni, egyszer az év elején meghatározni az új irányt, majd év közben egyszer az aktuális helyzethez módosítani és becsukni a kiskapukat. Mint lapunknak elmondta, emellett az adórendszerünk jóval bonyolultabb, mint azt a társadalom szerkezete indokolná, így azon is érdemes lenne elgondolkoznia a kormányzatnak, hogy minden területet érdemes-e törvényekkel szabályozni.

A legnagyobb gondnak Vámosi Nagy Szabolcs azonban azt tartja, hogy míg az adópolitika a gazdaságpolitika egyik legfőbb eszköze, a kormány gazdaságpolitikájának nem látni a lényegét, így pedig kiszámíthatatlan. Ez pedig a vállalkozások jogbiztonsága szempontjából komoly deficitet jelent.

Sárközy: korrekcióra lesz szükség

A konferencia zárszavában Sárközy Tamás elmondta: úgy látja, a konferencián két szempont vált egyértelművé. Egyrészt a 2010-ben történt politikai változás hatására az egyik oldal azt állítja, hogy szakítani kell az evolúciósan épülő rendszerrel, és gyorsítani kell a társadalmi változásokat, kissé hasonlóan Napóleonhoz és a szocialista hatalomátvételhez – értékelte az elhangzottakat Sárközy. Szerinte ebben a kapkodásban azonban nem lehet túl magas a jogalkotás színvonala.

A másik oldal érveit ismertetve viszont kifejtette, ők ragaszkodnak a rendszerváltás után kivívott jogállamisági garanciákhoz, amelyeknek a politikai akarat korlátjait kellene jelenteni. Sárközy itt viszont visszaemlékezett a Szerencsejáték Tanácsban töltött időszakára, amikor évek vitája után sem tudtak dönteni arról, hogy a játékgépek betiltása vajon helyes lépés lenne-e, míg most gyakorlatilag két nap alatt megszületett a döntés.

A jogász egylet elnöke szerint középút lehetne a legjobb, hiszen a politikusoknak is be kell tartania a jogalkotás szabályait. Ahhoz ugyanis nem fűződhet politikai akarat, hogy egy törvényt, mint például a sporttörvényt 12-szer kelljen módosítani. Ez csak lejáratja a politikai szándékot. Ezeken kívül Sárközy úgy véli, hogy más korrekcióra is szükség lesz a jogalkotók részéről. Az Alkotmánybíróság hatáskörét például mindenképpen vissza kell adni, hiszen az Európai Unió egy jogközösség, és aki ennek a szabályait nem tartja be, az egyedül marad. „Az impotenciát nem válthatja fel a nemi erőszak” – fogalmazott Sárközy Tamás.

---