Így adózunk jövőre

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Felemelik a 18 százalékos szja-kulcs sávhatárát, de 11 százalékos elvonás sújtja az eddig adómentes juttatásokat; eltörlik a céges különadót, ám a nyereségadó alapja szélesebb, az adó maga nagyobb lesz – nagyjából ilyen kétszínűen néz ki a jövő évi adócsomag. Az adóhatóság átvállalhatja a magánszemélyek adóbevallásának elkészítését, ám a cégeket kötelezni fogják arra, hogy dolgozóik bevallását elkészítsék. Megfordul a bizonyítási teher a költségelszámolásoknál.

Kedden véglegessé váltak a jövő évi adójogszabályok, miután az Országgyűlés 125 igen, 3 nem szavazattal, 58 tartózkodás mellettel elfogadta „Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról” címet viselő jogszabálytervezetet. Mint megszokhattuk, most is salátatörvényről van szó, amely csaknem valamennyi adózáshoz kötődő jogszabályba belenyúl.

Az átláthatóságot tovább csökkenti a törvénytervezethez a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott, és szintén elfogadott összegző módosító javaslat, amely fogalmazásbéli, jogtechnikai és érdemi változtatásokat, pontosításokat egyaránt tartalmaz. A módosító csomag számos adózási jogszabályon túl változtat például a civiltörvényen és a filmtörvényen is. Először tekintsünk a módosító csomag leginkább érdemi változtatásaira.

• Kiegészült az Art megbízható adózók ismérveit felsoroló része azzal, hogy az a cég is megbízható adózónak minősül, amely „terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 %-át”. Az indokolás szerint a kiterjedt tevékenységet folytató, több telephellyel és jelentős adóteljesítménnyel rendelkező vállalkozásoknál az ügyletek számából adódóan nagyobb számban fordulhat elő mulasztási bírsággal szankcionálható kisebb hiba (ezeknek a számát maximálta a felsorolás előző pontja), így számukra rendkívül nehéz lett volna a megbízható adózói minősítés megszerzése. Vagyis a módosítás lehetővé teszi, hogy több nagy cég nyerhesse el a megbízható adózó státuszt, amely számukra (is) komoly anyagi hasznot hoz.

• Az egyéni, tényszerű adatokat nem tartalmazó „feljelentések” alapján nem alkalmazhat majd becslést a NAV vagyonosodási vizsgálat során.

• Az Art úgy módosult, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóraktár által a bérfőzés után befizetett jövedéki adót elkülönített letéti számlán kezeli. Az adóraktár a bérfőzés után befizetett jövedéki adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített letéti számla javára teljesíti.

• Felhatalmazást kapott az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait.

• A „december 31-éig adott, az állami adóhatóság által /vezetett adófolyószámla, valamint a vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos folyószámla tekintetében elektronikus vagy személyes ügyintézésre jogosító meghatalmazások 2016. január 1-jétől az e törvény szerinti, állami adó- és vámhatóság által vezetett egységes adószámlával kapcsolatos elektronikus vagy személyes ügyintézésre is kiterjednek, kivéve, ha az ügyfél a meghatalmazást visszavonta”. Vagyis a jelenlegi, mintegy 90 ezer képviselő meghatalmazását nem kell sem módosítani, sem újraírni.

• Mentes az ajándékozási illeték alól a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program szabályozása egyébként számos ponton változott és egészült ki, így az ez iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány a módosító csomag.

• Az önkormányzat – valamennyi vállalkozóra egységesen – rendeletet alkothat arról, hogy a vállalkozó adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti.

A nagy változás: jönnek a megbízható és kockázatos adózók

Az Art. 2016-tól hatályos módosítása bevezeti a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályokat, melynek lényege, hogy a jogkövető – megbízhatónak minősülő – adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesülnek. A speciális adózói kategóriákba sorolás kizárólag a cégjegyzékbe bejegyzettekre és az áfa regisztráltakra vonatkozik majd.

A megbízhatóság 10 kritériuma

Megbízható adózónak az a cégjegyzékbe bejegyzett és az áfa regisztrált adózó fog minősülni, amely az alábbi felsorolt feltételeknek egyszerre megfelel:

a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,

b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 százalékát meghaladó adókülönbözetet,

c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

e) a negyedév első napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószám-felfüggesztés hatálya alatt,

g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,

h) a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhére az állami adóhatóság, vagy – mint azt fent jeleztük – „terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 %-át”,

i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és

j) nem minősül kockázatos adózónak

A megbízható adózók pozitív elbírálást kapnak, így

– esetükben a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa 50 százalékkal kevesebb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték;
– évente egyszer automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt kapnak
– 2017-től az áfa-kiutalás iránti kérelmüket az adóhatóság 45 napon belül teljesíti; a határidő 2018-tól 30 napra rövidül.

Adómozaik 2016 – 2015.11.23-24

Ismerje meg részletesen a jövő évi adóváltozásokat! Az adózás rendjéről szóló törvény változásai – Dr. Kovács Ferenc  Társasági adó változásai – Dr. Németh Nóra   Személyi jövedelemadó változásai – Dr. Andrási Jánosné          Járulékok változásai – Széll Zoltánné                   Általános forgalmi adó változásai – Sike Olga Az első nap részletes programját itt, a másodikét itt találja.          További információ és jelentkezés >>

A kockázat 4 kritériuma

A módosítás bevezeti a kockázatos adózó kategóriáját. A javaslat alapján kockázatosnak minősül az adózó, ha nem áll felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt, de
– szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján;
– szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján;

– szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján;
– egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben

Az adózó az okot adó körülménytől számított egy évig fog kockázatos adózónak minősülni, kivéve, ha az okot adó adóhiányt, adótartozást megfizeti.

A kockázatos adózók büntetése, hogy
– az általa visszaigényelt áfa kiutalási határideje az általános szabályok szerinti 75 nap valamennyi esetben

– esetükben az adó-ellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik
– szigorúbb elbírálásban részesülnek a késedelmi pótlék, az adóbírság, a mulasztási bírság megállapításakor.

A NAV először 2016. első negyedévét követően minősíti a vállalkozásokat, majd negyedévente vizsgálja a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását. Az adózó az ügyfélkapun keresztül 2016. második félévétől lekérdezheti minősítését, és lehetősége van azzal kapcsolatban kifogással élni.

A másik nagy változás: bevallási tervezetet ad a NAV

A törvény megszüntette az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás intézményét. 2016-tól ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és nem érvényesít adókedvezményt, nyilatkozatban kérheti az adóhatóságot az szja megállapítására. Az adóhatóság a magánszemély bevallását a havi 08-as bevallások alapján készíti el, melyet március 15. után küld meg az adózónak elektronikus úton.

A 2016-ra vonatkozó adóbevallást 2017-ben már teljes egészében az adóhivatal fogja elkészíteni mindenkinek, ami azt jelenti, hogy 3,5-3,8 millió embernek nem kell bevallást benyújtania sem elektronikus, sem papír alapon; 2017-től a magánszemélyek bevallási ajánlatot kapnak majd, ezt jóváhagyhatják, vagy észrevételt tehetnek. Minderre elektronikus úton is lesz lehetőség.

Adónap 2016 – 2015.12.03.

Ismerje meg részletesen a jövő évi adóváltozásokat képzésünkön és szerezzen 8 kreditpontot. Az adózás rendjéről szóló törvény változásai – Dr. Kovács Ferenc     Személyi jövedelemadó változásai – Dr. Andrási Jánosné          Járulékok változásai – Széll Zoltánné                   Általános forgalmi adó változásai – Sike Olga            Társasági adó változásai – Dr. Németh Nóra További információ és jelentkezés >>

Egyéb, fontos módosítások

Változhat néhány ponton az adóregisztrációs eljárás:

– az adótartozásra vonatkozó összeghatárok a korábbi 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek;
– a cégvezetőket is vizsgálják az eljárás során

Jövőre létrejön a régóta várt folyószámla-integráció, vagyis a eddig külön nyilvántartott folyószámlákat az adó- és a vámhatóság közös nyilvántartássá alakítja. Ennek nyomán a tartozásmentesség igazolást 2016-tól már egységesen, NAV szinten lehet kérni. Mint arról fent beszámoltunk, az ügyintézésre jogosító megbízásokat nem kell módosítani.

Szja-tartozásnál a korábbi 150 000 forintról 200 000-re nő a pótlékmentes részletfizetés engedélyezésének összeghatára, mely már egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség kapcsán is kérhető.

A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül – határidő tűzésével – hívja fel az adózót kötelezettsége teljesítésére – azaz adminisztrációs hibát, tévedést nem büntetnek azonnal.

Változik a házi pálinkafőzés jövedéki adójának szabályozása: 2016-tól évi 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie a házipálinka-főzőnek, aki literenként 700 forintos adójegy vásárlása után kezdhet pálinkafőzésbe; adójegyből legalább ötöt, legfeljebb 86-ot lehet vásárolni.

Jövőre a környezetkímélő – elektromos – járművek illetékmentesen vásárolhatók meg. A haszonjárművek (autóbusz, nyergesvontató, tehergépkocsi) megvásárlása is illetékmentes lesz.

Nemcsak a hazai e-útdíj, hanem a ráfordításként, költségként elszámolt külföldi útdíj 7,5 %-a is levonható lesz az iparűzési adóból fuvarozóknál.

Mivel idén másodjára fogad el 2016-os adóváltozásokat az Országgyűlés, nem árt felfrissíteni az első, júniusi adócsomag emlékét. Akkor a képviselők úgy döntöttek, hogy jövőre 15 százalékos lesz az szja-kulcs, csökken a sertésáfa, jön a növekedési adóhitel, ami időnként adókedvezmény is lehet, mérséklődik a banki különadó, sőt az intenzíven hitelező bankok további adókedvezményt is kapnak. Az idei első adócsomagról részletesen itt olvashat.

Vannak olyan módosítások is a csomagban, amelyek már az idei évre is érvényesek, java részük azonban csak 2010-ben lép életbe – foglalta össze Garabuczi József, a KPMG menedzsere egy konferencián.

Enyhítéseket vezettek be a veszteségek elhatárolására vonatkozó szabályozásban, amely a módosítások értelmében már a pénzintézetekre is alkalmazható. Ez különösen kedvező, hiszen a korábban nem kalkulált bennragadt hitelek adott esetben nagyon lerontaná a társaságok eredményét.

Szintén alkalmazható az a módosítás, amely nem teszi kötelezővé a kérelem benyújtását – vagyis egy társaság maga döntheti el, hogy alkalmazza-e veszteségelhatárolást vagy sem, az adóhatósággal ráér egy esetleges ellenőrzés során egyeztetni ezzel kapcsolatban.

A 2010-es év egyik legjelentősebb módosítása az lesz, hogy megszűnik a különadó és a társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra nő. Utóbbi változással kapcsolatban fontos, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó cégeknek a teljes üzleti évre meg kell fizetniük a különadót, s nem csak január elsejéig.

A kétféle, társaságokat terhelő adó összevonása nem jelenti azt, hogy mechanikusan fel lehet szorozni az adóterhelést. Egy sor adóalapot csökkentő tétel megszűnik ugyanis a társasági adózásban. Ide tartozik a kapcsolt vállalkozások közti kamatelszámolásból származó jövedelem, és a tőzsdei ügyletből származó bevétel ötven százaléka után alkalmazható tétel, ebben a körben csak a jogdíj marad csökkentő tételként.

Az áfatörvény módosítása a közösségi szabályozás átalakításának köszönhető. Jelentősen változik jövőre a határon átnyúló szolgáltatások adózása, s ennek következtében az ehhez kapcsolódó adminisztráció is – mondta Földes Balázs, a KPMG szenior menedzsere. A jelenlegi szabályok alapján főszabályként a szolgáltatásoknál a teljesítés helyét a szolgáltatást nyújtó székhelye vagy telephelye határozza meg.

Jövőre ezzel szemben a szolgáltatás igénybe vevője határozza meg a teljesítés helyét. Egy Magyarországon működő szolgáltató központ esetében ez azt jelenti majd, hogy nem a magyar adóhatósággal kell majd egyezkednie és tárgyalnia, hanem a sajátjával. Ez azért fontos, mert jelenleg elég hosszadalmas ügymenet során kaphatják vissza a cégek a visszaigényelt áfájukat, így nagyon költséges volt ennek finanszírozása.

A változás egyértelműen egyszerűbb lesz, ha speciális szolgáltatások nyújtásáról van szó. Eddig sok esetben inkább megfizették az áfát az ügylet után, most ezek a főszabály szerint adóznak. Szintén egyszerűbb lesz az üzletrész eladása is, itt sem kell a magyar áfát felszámolni -akkor sem, ha a magyarországi rész csak az ügylet egy részét jelenti, s valójában két más tagállamban lévő cég megállapodásról van szó. Kivételek is lesznek persze a főszabály alól, ide tartozik a szálláshely szolgáltatás vagy a használati jog átadása.

Az éttermi szolgáltatások esetében változott a főszabály, ami az esetek többségében azonban nem jelent majd változást. Eddig az étterem határozta meg a teljesítés helyét, míg most az igénybe vevő – a kettő azonban az esetek többségében megegyezik, vagyis gyakorlati változás itt nem lesz. Kivéve, ha olyan vendéglátó-ipari egységekről van szó, amely folyton változtatja a helyét. Tipikusan ide tartozik például ha egy egység állandó szereplője a Forma1-es versenyeknek, s hétről hétre más-más államban nyújt szolgáltatást. Itt ugyanis más-más kulcsokat kell alkalmaznia a társaságnak.

Forrás: Napi Online

A kormányzat, közelebbről a Draskovics Tibor vezette igazságügyi és a Veres János irányította pénzügyi tárca közösen elkészítette a jövő évi adótörvények tervezetét, amely a cégek számára az eddig megismert elképzelésekhez képest bizony kellemetlen meglepetéssel szolgál – derül ki az Index birtokába jutott törvénytervezetből. Összességében úgy tűnik: néhány ötletet elvetett a kabinet a múlt heti és e heti ülésén megvitatotttak közül, az adócsomagban javarészt az eddig már napvilágott látott elképzeléseket öntötték jogszabályi formába a minisztériumok, bár vannak benne szép számmal újdonságok is.

A kormány a tervek szerint jövő heti ülésén vagy a rá következőn fogadhatja el a csomagot, amelyben nagy változásokra nem kell számítani. A tucatnyi törvényt kisebb-nagyobb mértékben átszabó javaslat szeptember végén az Országgyűlés elé kerülhet.

Havi 4500 forint plusz, máshol 11 százalékos mínusz

A magánszemélyeket közvetlenül érintő tervek nagy vonalakban már ismertek, ám egy-két korrekciót az előkészítés alatt itt is végrehajtott a kormányzat. Eddig is tudható volt, hogy jövőre a személyi jövedelemadótábla marad háromkulcsos (a harmadik kulcs lényegében a 4 százalékos különadó, ez valamivel évi 7 millió forint feletti jövedelem után lép be, voltaképpen 40 százalékos szja-kulcsként funkcionál), ám az alsó, 18 százalékos kulcsot a mostani évi 1,7 millió forint helyett már 2 millió forintig lehet alkalmazni. Ezzel a havi 150 ezer forint bruttót vagy annál többet keresők havi 4500 forinttal kapnak majd többet.

Ennek örülhetnek az alkalmazottak, nem úgy annak, hogy ezentúl a munkáltatójuk 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást lesz kénytelen fizetni azok után a juttatások után, amelyeket eddig mindenféle közterhektől mentesen adhatott a cég a dolgozóknak. Így az étkezési jegyek, az üdülési csekkek, az iskolakezdési támogatás, az utazási bérlet, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás és az üzleti ajándék után is le kell majd perkálnia a munkahelynek a 11 százalékos elvonást. Amit persze a munkáltatók vélhetően át fognak hárítani a munkavállalókra, úgy, hogy kisebb összegeket fordítanak majd ezen jutattásokra.

Lényegében technikai módosítást hajtanak végre az szja-kedvezményeknél. Itt a féltucatnyi kedvezményt egységesítenek, mégpedig úgy, hogy minden jogcím (élet- és nyugdíjbiztosítás, tandíj, magánnyugdíjpénztári tagdíj, stb. kedvezmény) után 30 százalékot engednek levonni a fizetendő adóból, de úgy, hogy összesen 100 ezer forintnyi adókedvezményt lehet érvényesíteni. Évi 3,4 millió forintig teljesen, aztán évi 3,9 millió forintos jövedelemig pedig fokozatosan elfogyó mértékben.

Drágítják az önsorsrontást

A cigaretta és dohánytermékek, valamint az alkoholos italok jövedéki adóját átlagosan 10 százalékkal fogják emelni. Ennek nyomán egy doboz cigaretta 30-40 forinttal lesz drágább, egy üveg sör 5 forinttal, egy üveg bor pedig 20-30 forinttal fog többe kerülni.

3,5 + 1,5 százalékpontos járulékcsökkentés

Ezek a magánszemélyeket közvetlenül érintő lényegesebb változtatások a mai helyzethez képest. A cégekkel azonban nem bánik ilyen kesztyűs kézzel a kormány, hiába is hangoztatja, hogy az évi nettó 150-160 milliárdos adócsökkentés kétharmada nekik jut. Ami a vállalkozók fülének kedves volt, azt már eddig bejelentette a kabinet, ám a törvénytervezetet bogarászva bizony több olyan korrekcióra is bukkanhatunk, ami szigorítást jelent a mai szabályokban.

A sokat emlegetett tehercsökkentés döntő részben abból származik, hogy leviszik a munkaadó által fizetendő járulékot. Van azonban egy lényeges változás az eddig ismertetettekhez képest, ugyanis bár összességében 5 százalékponttal fognak könnyíteni április 1-jétől a cégek számára, ám ezt nem csak a tb-járulékból csípik le. Úgy fog megoszlani ez az öt százalékpontos járulékmérséklés, hogy a 29 százalékos tb-járulékból 25,5 százalékosat csinálnak az egészségügyi rész lefaragásával (figyelve a súlyosan deficites nyugdíjkasszára), és megfelezik a ma 3 százalékos munkaadói járulékot.

Mindkét esetre igaz, hogy a havi minimálbér duplája erejéig lehet ezt a kedvezményes kulcsot alkalmazni, az afeletti jövedelemrész után a normál, vagyis 29 százalékos tb- és 3 százalékos munkaadói járulékkulcsot kellene leróni. Mivel nem lehet tudni, mennyi lesz a minimálbér jövőre, ezért azt sem lehet tudni, mennyi lesz a csökkentett járulékmérték összeghatára, a mai minimálbért alapul véve 138 ezer forint lehet ez a legkisebb határ. (Gyurcsány Ferenc kormányfő eddig 140 ezer forintot [4] említett.)

A rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára emelkedik a mai 177 600 forintos évi mértékről.

A társasági adóalap-módosító tételeket rendesen megrostálják

Kemény érvágás lesz az üzleti szféra számára, hogy a társasági adóalapot a mainál lényegesen szélesebbre veszi a kormány, és erre veti ki a mainál nagyobb, 16 helyett 18 százalékos társasági nyereségadót; cserébe azért, hogy eltörli a 4 százalékos, szolidaritási adóként becézett különadót. Noha a kabinet úgy véli, pár tízmilliárd forinttal így is jobban járnak a cégek, lapunk számításai szerint a teljes szektornak akár rosszabb is lehet az újítás.

A társasági adóalapot módosító tételeket nagyon megrostálja a kabinet. Kikerül az adóalap-módosító tételek köréből a céltartalékképzés (ez a bankoknak rossz hír, tavaly még visszaverték a kormány próbálkozását, most a kabinet ismét nekifut), a kapott jogdíj felével nem lehet csökkenteni az adóalapot, nem lehet élni a munkanélküli foglalkoztatásakor érvényesíthető könnyítéssel és a szakképzéssel kapcsolatos kedvezménnyel, a mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye sem lesz többé, ahogyan a szabadalom költsége sem lesz érvényesíthető az adóalapnál. Fájó pont a cégek számára, hogy a helyi iparűzési adót sem lesznek képesek ezentúl a társasági adó alapjából levonni, márpedig ez azt jelenti számukra, hogy míg eddig az árbevételük 2 százalékát kitevő adót ezzel a kedvezménnyel 1,68 százalékra redukálhatták, most már a teher felkúszik 2 százalékra.

A mai különadó alapjához nagyon közeli új adóalapban megmarad viszont néhány mai módosító tétel. Így az elhatárolt veszteség, a két éves értékcsökkenési leírás gép, berendezés, szellemi termék és kísérleti fejlesztés esetén (a többi értékcsökkenés megszűnik), a kkv-k beruházási kedvezménye, a fejlesztési tartalék, a kutatás-fejlesztés közvetlen költségéhez köthető kedvezmény, a kapott osztalék kedvezménye – mind olyan könnyítések, amelyek továbbélnek.

A helyi iparűzési adó alapja is változik, két ponton. Le lehet majd vonni az alap- és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költségét, ám a jogdíjbevétellel nem lehet mérsékelni az adóalapot.

Cégautóadó megszűnik, és keletkezik

Nagy dobra verte a kormány, hogy megszűnik a cégautóadó, ám a törvénytervezetből kiderül, hogy mégsem. A mai szabályokat újak váltják fel, de az elnevezés marad. A cégek tulajdonában levő, illetve azon autók után kell majd fizetni, amelyek után egy magánszemély költséget számol el. Az érték alapú teher kiszámítása úgy történik, hogy a gyártás évét követő első és második évben az autó értékét 10-10, az utána következő években 5-5 százalékkal lehet csökkenteni, és ezen bekerülési érték után is le kell leróni a 6 százalékos terhet.

Házipénztáradó – újratöltve

Főként a cégek életétbefolyásolják a feketegazdaság elleni harc jegyében megfogalmazódott intézkedések, de a magánszemélyeket is több ponton érinti a lépéshalmaz.

Lényegében visszahozzák azt a házipénztáradót, amelyet az Alkotmánybíróság tavaly az alaptörvénybe ütközőnek ítélt. Eszerint a készpénz záró állománya nem haladhatja meg az előző év összes bevételének 0,8 százalékát, illetve a 300 ezer forintot. Máskülönben bírság jár érte.

A készpénzforgalom visszaszorítását célozza az is, hogy a cégek közötti fizetéseknél 100 ezer forint felett már csak bankátutalással lehessen kiegyenlíteni a számlát. Ha ezt az előírást megszegik, úgy jönne a 20 százalékos mulasztási bírság. Kérdés persze, hogy ezt a passzust az Alkotmánybíróság életben hagyja-e, tekintve, hogy a kilencvenes években egy erre hasonlító előírást megsemmisített a taláros testület.

Bérünket – legyünk alkalmazottak magánvállalkozásnál vagy állami intézménynél – bankszámlára fogjuk kapni, ugyanígy a 20 ezer forint feletti, nem bérnek minősülő díjakat is – kivéve, ha nincs bankautomata a lakóhelyünkön, mert ekkor a készpénzes fizetés is megengedett lesz. A törvénytervezet deklarálja, hogy a bankautomatából való havi egyszeri pénzfelvétel és a bankszámlavezetés nem jelenthet terhet a magánszemélyeknek.

Könnyítenek a magánszemélyeknek, nehezítenek a cégeknek
Azt nem fogják kitörő lelkesedéssel fogadni a cégek, hogy az adóhatósági adóbevallás könnyítésének leple alatt a törvény ismét kötelezővé tenné számukra, hogy ha dolgozójuk úgy kívánja, a munkaadójuk készítse el helyettük adóbevallásukat. Most ezt a kérést a munkahely megtagadhatja és vagy az APEH-hez irányít minket, vagy pedig magunknak kell kitöltenünk a nyomtatványokat.

A már ma is, sőt, négy éve létező, ám valójában haldokló adóhatósági adómegállapítást (adam) átnevezik és egyszerűsített bevallásnak keresztelik el, de ugyanúgy fog működni lényegében, mint az adam. Ezt az a kör kérheti, aki lényegében csak munkabért kap. A magánszemély és az adóhatóság levelezni fog egymással, az APEH megcsinálja a rendlekezésére álló adatok alapján az illető szja-bevallását, elpostázza neki, az aláírja és befizeti a befizetendő adót vagy visszakapja a visszajárót.

Mindent vizsgál és becsül az APEH

A feketefoglalkoztatást gátló eszközként vetnék be azt is, hogy az alkalmazottnak írásbeli tájékoztatást kellene kapnia a munkaadótól arról, hogy őt bejelentve foglalkoztatja, a bérjegyzékből pedig meg is bizonyosodhatna erről a munkavállaló.
Keményebben lépne fel az APEH a törvényszegő vállalkozásokkal szemben. Vélhetően éles vitát fog kiváltani szakértők körében, hogy mennyire szerencsés megfordítani a bizonyítási terhet a költségelszámolások esetén. Ha az APEH nem hiszi el egy vállalkozásnál, hogy a papíron feltüntetett költségek valósak, akkor az adóellenőrnek kell bizonyítania vélelmét. Ez jövőre megfordul és a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a gazdasági események valósak és a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel.

Ehhez kapcsolódik egy másik eszköz is, amelyet a hatóság kezébe adnak. Az adóbecslés lehetőségét általánossá teszik, tehát gyakorlatilag minden tevékenység esetén az APEH vizsgálhat és megbecsülheti, mennyi anyagot kellett felhasználni mondjuk egy irodaház felhúzásához, mennyi munkás és hány munkaórában végezhette el a munkát, és ez alapján állapít meg adó- és járulékfizetési kötelezettséget, enged elszámolni ráfordításokat. Ha a cég ezzel nem ért egyet, az ő dolga lesz alátámasztania igazát.

Szigorítanak a nyugtát vagy számlát nem adókkal szemben alkalmazható szankciókon is. Ha igazolatlan árut értékesít a cég, akkor a bírság a mai maximum 1 millió forintnál lényegesen nagyobb is lehet, az áru 20 százalékára is rúghat.

Kis puhulás

Nemcsak az számít, mi van a csomagban, hanem az is információval bír, mi került ki belőle, mi puhult fel az eredeti tervekhez képest. Nos, most már nincs szó arról, hogy a számlát, nyugtát meg kellene őriznünk, ha a boltban vásárolunk, mert ha egy revizor rajtakap minket és nem tudjuk felmutatni a cetlit, akkor bizony az áfának megfelelő mértékű, 20 százalékos bírságot szabhatna ki ránk. Nem visszakozott teljesen a kormányzat, van utalás arra az anyagban ugyanis, hogy ahol a vevőnek számlatartási kötelezettsége van, ott bizony a bizonylat hiánya nyomban 20 százalékos bírságot von maga után.

Némiképp puhult az az elképzelés, hogy a nyugtát, számlát nem adó alkalmazotton kívül a felettesét is megbüntethesse a revizor. A törvénytervezetben az van, hogy akár 100 ezer forintnyi büntetést is kaphat az a felettes, vezető, akinek az irányítása alatt dolgozik a nyugtát, számlát nem adó alkalmazott, illetve az alkalmazottat be nem jelentőkre is ugyanez lenne érvényben. Ha a felettesek kimentik magukat azzal, hogy ők úgy jártak el, ahogy általában elvárható az ügyben, akkor megúszhatják a büntetést.

Egyszerűsítünk, de néhol bonyolítunk egy kicsit

Bár a csomag nagy hangsúlyt kíván fektetni az adórendszer egyszerűsítésére, azért akad példa a bonyolításra is. Így például az, hogy a csomag javarésze januártól lépne életbe, de néhány intézkedés november 15-én és december 1-jén is hatályba lépne.

Utóbbi halmazba tartozik a pozitív adóslistaként elhíresült konstrukció: azok a cégek kerülhetnek fel az APEH dicsőségfalára, amelyek nem rendelkeznek köztartozással, nem állak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, és a listán tartózkodás a nullás igazolást váltaná ki. (Ez a lista ma is létezik papíron, azzal a különbséggel, hogy a nullás igazolást nem helyettesíti, csak nem igazán működik.) Erre a listára december 1-jével lehet felkerülni, ám ha az adott vállalkozás valótlanul állítja magáról, hogy nincs tartozása az állam felé, mégis kéri felvételét a listára, akkor 2-500 ezer forint bírsággal nézhet szembe.

E törvénycsomag kihirdetésének napján, vagyis november 15-én lép majd hatályba a közbeszerzésekkel kapcsolatos nullás igazolás beszerzésére vonatkozó megkötés. Ez márciusban lépett volna életbe, aztán eltolták jövő január 1-jére a bevezetést, most pedig előrehoznák, de úgy, hogy egyrészt felemelnék az összeghatárt 100-ról 200 ezer forintra, amely kifizetés felett nullás igazolást kell produkálni közbeszerzéssel megvalósuló projektben résztvevő vállalkozásnak, másrészt elég lesz 30, és nem 15 napnál nem régebbi igazolást hozni.

Forrás: index.hu

---