Így kell elszámolni a családi pótlékot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a családi pótlék adókötelezettségével kapcsolatos rendelkezéseket; az APEH az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismertette a honlapján.

A magánszemélyek 2009-ről teljesítendő bevallási kötelezettségüknek a 0953-as bevallással, a 0953E egyszerűsített bevallással, valamint a 09M29-es munkáltatói adómegállapítással tehetnek eleget. Az egyszerűsített bevallás valamint a munkáltatói adómegállapítás esetében a magánszemélyeknek nincs teendőjük, ugyanis ezeknél az összevont jövedelemadatok már nem tartalmazzák a családi pótlék adóköteles összegét – idézte az útmutatót az MTI.

A 0953-as bevallást benyújtók esetében a 09M30-as igazolásban nem szerepel a családi pótlék adóköteles összege, így azt a bevallásban korrekciós tényezőként nem kell figyelembe venni, bevallásukat a munkáltató által kiállított igazolás alapján kell elkészíteni.

A munkáltatóknál a jogszabályi változások következtében nincs szükség a 2009. szeptembert követő elszámolások utólagos módosítására, az adóelőleg túlfizetés visszatérítésére, a havi bevallások önellenőrzésére, a 09M30-as igazolásoknak a hatályos jogszabály alapján történő kitöltésén túl nem terheli őket többletkötelezettség – derül ki az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Akiknek év közben – 2009. augusztus 31-e után – megszűnt a munkaviszonya/tagsági viszonya, és év közben nem létesítettek új jogviszonyt, a munkáltatótól kapott Adatlap 2009. 14. sora az egyéb adóterhet nem viselő járandóságok között tartalmazhatja a családi pótlék adóköteles összegét.

A megjegyzés rovatban azonban külön is szerepel az az összeg, amelyet a munkáltató az adóelőleg levonásakor adóköteles családi pótlék jogcímen, adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe vett. Ebben az esetben a megjegyzés rovatban szereplő összeget le kell vonni az adatlap 15. sorának d oszlopában található összegből. Az adatlapon szereplő személyi jövedelemadó előleg nem igényel korrekciót.

Ha – összevetve a ténylegesen levont személyi jövedelemadót, adóelőleget a bevallásban megállapított adóval – az adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság, vagy – munkáltatói elszámolás esetén – a munkáltató visszatéríti.

Az APEH a magánszemélyek 0953-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2010. március 1-jétől utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. Ha az adózó bevallását javítani kell, a kiutalásra nyitva álló határidőt a bevallás kijavításának napjától kell számítani.

Az egyszerűsített bevallás esetében, amennyiben a magánszemély elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és egyszerűsített bevallását 2010. május 20-ig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóságnak, a kiutalásra az előbb ismertetett általános szabály vonatkozik.

Munkáltatói adómegállapítás esetén a magánszemély javára mutatkozó különbözetet a munkáltató az adómegállapítás határidejét (2010. május 20.) követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.

Forrás: Napi.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A szükséges engedélyek megszerzése után lezárult a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 76,35 százalékos tulajdonrészének megvásárlására vonatkozó részvényadásvételi folyamat, amelynek értelmében az MBH Bank vált a társaság többségi tulajdonosává – közölte a pénzintézet szerdán.

2024. március 28.

Optimistábbak a magyar vállalkozások, mint tavaly

A Niveus Consulting Group immár sorozatban harmadik évben elkészített közel 600 fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, munkabér adóterhek, gazdasági környezet milyen hatással van a cég működésére. A megkérdezettek 57%-a 50 fő alatti, 32 százaléka 50-250 közötti-, 6%- 250-1000 közötti, a maradék 5% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás volt.

2024. március 28.

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.