Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar agrárium kibocsátásának értéke 4,1 százalékkal nőtt tavaly, ami a visszaeső uniós piacon nem számít rossznak. A teljes hazai kibocsátás több mint egynegyede a gabonafélékhez kötődik. Az InfoTandem infografikája.
Elsősorban a növénytermesztés jó teljesítményének köszönhető, hogy a magyar mezőgazdaság jó évként tekinthet vissza 2016-ra, s a folyó alapáron mért bruttó kibocsátás összességében 4,1 százalékos növekedést tudott produkálni. A növénytermesztési és kertészeti termékek a 2588 milliárd forintra rúgó kibocsátás 60,4 százalékát adták, s együttesen 7,6 százalékos bővülést értek el, ezzel szemben a 32,4 százalékos részesedésű élő állatok és állati termékek 2 százalékos mínuszt voltak kénytelenek elkönyvelni (a fennmaradó 7,2 százalékot a különféle szolgáltatások és másodlagos tevékenységek tették ki).
A növényi szektoron belül kiugróan jól szerepeltek az ipari növények, amelyeknél 23 százalékos felfutást regisztráltak, de a teljes agrárkibocsátás bő egynegyedét adó gabonafélék is átlag felett, 8 százalékkal erősödtek. A friss áruknál már korántsem ilyen biztató az összkép: a zöldségek kibocsátásának értéke 3,9 százalékkal, a gyümölcsöké pedig 9,3 százalékkal apadt 2015-höz képest. A szőlőnél és a bornál szintén negatív volt a mérleg. Az élő állatok és állati termékek közül a sertésnél és a baromfinál volt minimális növekedés (1,9, illetve 1,1 százalék erejéig), de például a tej esetében már 7,8 százalékos, a tojásnál pedig 9,1 százalékos zsugorodásról számolnak be a Központi Statisztikai Hivatal összesítései.
Mindazonáltal uniós összevetésben a 4,1 százalékos magyarországi bővülés nem számít rossznak; olyannyira, hogy az előzetes adatok alapján a közösség (401 milliárd eurót kitevő) 2016-os mezőgazdasági kibocsátásának értéke 3,2 százalékos visszaesést mutat az egy esztendővel korábbi szinthez képest. A 28 tagország átlagát tekintve is a növényi termékek voltak fölényben, de nem olyan mértékben, mint nálunk: az érték 52 százalékát adták, míg az állatok és állati termékek 40 százaléknyit tettek hozzá a kibocsátáshoz. (A változás iránya viszont ellentétes a magyaréval: a növénytermesztés kibocsátása 1,8 százalékkal csökkent, az állattenyésztésé 1,4 százalékkal nőtt.) E dimenziót tekintve Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Hollandia alkotta az élbolyt, együttesen a teljes uniós kibocsátás 69 százalékát hozták (az éllovas franciák egymaguk 17,5 százalékot jegyeztek). Magyarország az előzetes adatok szerint az EU mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát állította elő 2016-ban, s részesedése 0,2 százalékponttal nőtt 2015-höz képest. Jelentős súlyt mondhatunk magunkénak gabonafélékből, 5,2 százalékkal (közülük kiugró akukorica, amelynek 13 százalék származott hazánkból). Iparinövény-kibocsátásunk, a maga 6,4 százalékos súlyával, szintén figyelemreméltó, s főként az olajos növények termelésével áll összefüggésben.
