Ingatlan apportálás földhivatali bejelentése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ingatlan apportálással történő törzstőke emelés földhivatali bejelentésének határidejét nem a cégbírósági bejegyzéstől, hanem az apportálásról hozott határozat meghozatalától kell számítani – derül ki a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntéséből. A késedelmes bejelentés mulasztási bírság kiszabásával járhat.
Egy gazdasági társaság ingatlan apportálásával történő törzstőke emelésről határozott. A határozatban utalt arra, hogy az ingatlan tulajdonszerzésének napja a törzstőke emelésről szóló cégbírósági bejegyzés napja. Erre tekintettel a bejegyzés megtörténtét követően nyújtották be az apportálásról szóló határozatot az ingatlanügyi hatóságnál illetékkiszabás végett. Az APEH a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése mellett a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt 100 000 forint mulasztási bírságot szabott ki a társasággal szemben. A cég fellebbezése folytán az adóhatóság a sérelmezett határozatot másodfokon helybenhagyta. Hivatkozott arra, hogy az illetéktörvény és az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint a cégbíróság eljárásától függetlenül az illetékkiszabásra történő bejelentésnek a határozat meghozatalát követő 30 napon belül kellett volna eleget tenni. A jogügylet érvényes létrejöttét ugyanis az apportálás cégbírósági bejegyzése nem érintette. A cégbírósági bejegyzés nem minősül hatósági jóváhagyásnak, vagy harmadik személy beleegyezésének, ezért a bejelentési kötelezettség határidejét nem a cégbírósági végzés meghozatalától kell számítani. Mivel a gazdasági társaság a bejelentési kötelezettségét a határidőn túl, 51 nap késedelemmel teljesítette, ezért a mulasztási bírság kiszabására is jogszerűen került sor.
Ezt követően a társaság keresetet nyújtott be a mulasztási bírságot kiszabó adóhatósági határozat hatályon kívül helyezése iránt. Álláspontja szerint a cég törzstőkéje nem az alapítói határozattal, hanem a cégbíróság bejegyző határozatával változott meg. A cégbírósági végzést pedig a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a földhivatali bejelentés kapcsán. Csak ennek az okiratnak a birtokában jegyezhető be ugyanis az apportált ingatlanra a tulajdonjog. Tekintettel arra, hogy a cégbírósági bejegyzéstől 30 napon belül nyújtották be az iratokat, így nem estek késedelembe sem, azaz bírság kiszabásának sem lehet helye a társasággal szemben.
A bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre való alkalmasság nem érinti a bejelentési kötelezettség teljesítését, mert a cégbírósági bejegyzés sem hatósági jóváhagyásnak, sem pedig harmadik személy beleegyezésének nem minősül, így a jogügylet létrejöttétől számított 30 napon belül kellett volna a bejelentést megtenni.
Ezt követően a társaság a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. A felülvizsgálati eljárás sem jár azonban eredménnyel. Az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint ugyanis a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy – ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a bejelentést teljesíteni. A perbeli esetben ennek megfelelően azt vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság, hogy a cégbírósági változásbejegyző végzés meghozatala olyan hatósági jóváhagyásnak minősül-e, amely az illetékkiszabási bejelentés határidejének a számítását érinti. E körben arra az álláspontra helyezkedett a legmagasabb bírói fórum, hogy a bejegyzés nem hatósági jóváhagyás, annak ellenére sem, hogy a jegyzett tőke megváltozása csak akkor válik hatályossá, ha a változást a cégbíróság bejegyezte. Az apportálás a társaság határozatának az elfogadása napján érvényesen létrejött. Mindebből következően a bejelentési kötelezettséget is a határozat keltétől számított 30 napon belül kellett volna megtenni. A késedelmes bejelentés miatt tehát az adóhatóság jogszerűen szabott ki mulasztási bírságot.
(BH2011. 81.)
