Jönnek a képzési pályázatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamarosan megjelenik annak a 21 milliárd forint keretösszegű pályázatnak az első kiírása, amelyben a vállalkozások a dolgozóik képzésére kaphatnak vissza nem térítendő támogatást – közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára. A pályázatokkal kiküszöböljük azt a problémát, hogy a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást a szabályok változása miatt nem lehet elszámolni a saját dolgozók képzése estén.


Az Új Széchenyi Terv keretében kiírt 21 milliárd forint keretösszeg 2014-ig szól, így az évi 7 milliárd forint nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit eddig a cégek a szakképzési hozzájárulás terhére költöttek dolgozóik képzésére évente – tette hozzá az államtitkár.

Az európai uniós forrásból külön pályázatok lesznek mikro- és kisvállalkozásoknak maximum 10 millió forint támogatással, összesen hatmilliárd forint keretösszeggel. A középvállalkozások egy és ötvenmillió forint közötti összegre pályázhatnak szintén hatmilliárd forint összegben, míg a nagyvállalatok 5-150 millió forint támogatást kaphatnak nyolcmilliárd forint keretösszegben. Mindhárom kategóriában külön pályázat van – az európai uniós szabályoknak megfelelően – a közép-magyarországi régióra 300-300 illetve 400 millió forint keretösszegben.í/p>

Czomba Sándor újságírói kérdésre elmondta, hogy nem feltétel az elvárt béremelésnek való megfelelés, de arra számítanak, hogy olyan vállalkozások pályáznak, amelyek legalább a munkahelyek megtartásában érdekeltek. A mikro- és kisvállalkozásoknak április 15-től a keret kimerüléséig folyamatos lesz a pályázatok kiírása, a többi esetben pedig ez havi ütemezésben történik.

A vállalkozások a támogatásból a szakmai, az idegennyelvi, az informatikai képzéseket finanszírozhatják, fizethetik a vállalat működésével kapcsolatos kompetencia kialakítását és készségek fejlesztését. A képzést szolgáltatásként vásárolhatják, de az személyenként nem lehet több 450 ezer forintnál, illetve az óradíj nem haladhatja meg – a létszámmal súlyozva – fejenként a háromezer forintot. Eddig maximum kétezer forintos óradíjat lehetett elszámolni – jegyezte meg Czomba Sándor. Szolgáltatás esetén minden akkreditációs feltételnek meg kell felelnie a szolgáltatónak, s a képzésnek minden esetben vizsgával kell zárulnia. A képzés járulékos terheit is lehet finanszírozni a pályázati pénzekből. Például a szállás-ellátásra heti nyolcezer forint fordítható fejenként.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).