Kandrács Csaba lesz a jegybank új alelnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alelnökké történő kinevezése esetén a pénzintézeti szektor szigorú felügyeletének folytatását ígérte az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt; a testület támogatta kinevezését.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 10 igen és 3 nem szavazat mellett alkalmasnak ítélte Kandrács Csabát, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára; a jelöltet a kinevezése előtt hétfőn hallgatta meg a parlamenti testület.

Kandrács Csaba a meghallgatásán elmondta: korábban már volt a jegybank monetáris tanácsának külső tagja, és részt vett az alapkamat csökkentésének folyamatában. Alelnökké történő kinevezése esetén a pénzintézeti szektor szigorú felügyeletének folytatását ígérte.

Kandrács Csaba – kinevezése esetén – az MNB alelnöki posztján Windisch Lászlót váltja, akinek a hatéves mandátuma október elsején jár le.

Kandrács Csaba évek óta az MNB felügyeleti területén tölt be vezetői posztot, jelenleg ő az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója. Kandrács Csaba korábban az MNB Monetáris Tanácsának külső tagja volt, régebben pedig a Magyar Államkincstár elnöki tisztségét töltötte be. A jegybanki ügyvezető igazgatói kinevezése előtt, 2014 novemberétől a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt. elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt vetette fel, hogy a nyugat-európai bankrendszerekhez képest túl drágák a magyar bankok, nagyon költséges a magyarországi bankolás. A szocialista képviselő azt is bírálta, hogy a forint árfolyama jelentősen gyengült 2010 óta.

Kandrács Csaba válaszában jelezte: az MNB az elmúlt években számos fogyasztóvédelmi intézkedést hozott, amely a bankokat a költségek leszorítására ösztönzi. Az alelnökjelölt ezek között említette a minősített fogyasztóbarát hitelek bevezetését, illetve a pénzintézetek nem megfelelő működése esetén kiszabott magasabb bírságokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a bankok és a biztosítók a szabályokat mindenkor tartsák be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénzpiacon a fintech cégek megjelenése előbb-utóbb arra készteti a pénzintézeteket, hogy csökkentsék díjaikat, különben elveszíthetik ügyfeleik egy részét.

Kandrács Csaba megismételte azt a jegybanki vezetők által többször is hangoztatott elvet, miszerint a MNB-nek nincs árfolyamcélja, a monetáris politika egyetlen horgonya az inflációs cél.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.