Keményen fellép az unió az árrögzítés ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint százmillió euró bírságot szabott ki négy, elektronikai cikkeket gyártó cégre az Európai Bizottság. Az uniós versenyhatóság 2017 februárjában indította az eljárásokat, mert azt feltételezte, hogy az érintett cégek megszabják, hogy online kereskedőik milyen áron értékesíthetik termékeiket az interneten.

A Bizottság megállapította, hogy a cégek jogsértést követtek el, mert éveken keresztül megszabták, hogy forgalmazóik, és különösen az online értékesítéssel foglalkozó kereskedőik meghatározott ár alatt nem értékesíthették termékeiket a fogyasztóknak. A megbírságolt cégek Európa több országában is alkalmazták jogsértő gyakorlatukat, amelynek eredményeként a gyártók számos elektronikai cikk, így például laptopok, fejhallgatók, hifi-berendezések, háztartási elektronikai eszközök árát tartották a versenyárnál magasabb szinten. Az egyik elektronikai cikkeket gyártó cég annak érdekében, hogy fenntartsa termékeinek a tagállamok között fennálló árbeli különbségét, azt is kikötötte, hogy forgalmazói nem értékesíthetnek más tagállambeli fogyasztóknak. A gyártók folyamatosan ellenőrizték, hogy kereskedőik betartják-e az általuk meghatározott minimálárakat, és ha szabályszegést tapasztaltak, akkor megbüntették a forgalmazóikat, például úgy, hogy nem teljesítették a renitens kereskedők által leadott rendeléseket.

„Versenyjogi szemmel az árrögzítés az egyik legsúlyosabb jogsértésnek számít akkor is, ha nem versenytársak kartelleznek egymással, hanem például egy szakmai szövetség határozza meg tagjainak minimálárait vagy egy gyártó, nagykereskedő követeli meg a forgalmazóitól, hogy meghatározott áron értékesítsék a termékeiket. Az utóbbi években több versenyhivatal is kiemelt figyelmet fordított a forgalmazási hálózatok vizsgálatára és több országban rekordméretű bírságok születtek hasonló ügyekben” – mondta el dr. Miks Anna a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

Bár a Bizottság az elmúlt években nem volt különösebben aktív a vertikális árrögzítés elleni fellépésben, a mostani döntések azonban változást jeleznek e téren és egyben arra is rámutatnak, hogy az uniós versenyhatóságok kiemelt feladatuknak tekintik az online kereskedelem korlátozása elleni fellépést. Erre utal az is, hogy a Bizottság előtt még számos, az online kereskedelem tiltása vagy korlátozása miatt indított eljárás van folyamatban.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).