Kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók – 1. rész

Lakatos Zsuzsa
Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2018. szeptember 13.
Címkék: ,
Rovat:
Cikksorozatunk első részében összefoglaljuk a kényszertörlési eljárás okait, elindításához kapcsolódó tennivalókat és legfontosabb információkat.

Milyen esetek okozhatják a kényszertörlési eljárás megindítását?

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el a következő esetekben:

  • ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,

  • ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,

  • ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre,

  • vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

Mi a jogszabályi háttere a kényszertörlési eljárásnak?

A kényszertörlési eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII./A fejezete, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezései, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza.

Hol kerül közzétételre a kényszertörlés?

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben napi rendszerességgel közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, (www.e-cegkozlony.hu) napi feltöltéssel kerül sor. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.

Mi a célja az eljárásnak?

A kényszertörlési eljárás nem önkéntesen elhatározott megszűnési forma, célja a rendellenesen működő cég kényszerű, vissza nem fordítható megszüntetése, törlése. A cégbíróság ezért – kérelemre – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.

Végezhet-e tevékenységet a kényszertörlési eljárás alá került cég?

Ugyanezen okból a kényszertörlési eljárás alá került cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, sem a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, valamint a cég átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően pedig a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.

Milyen teendők lépnek fel a kényszertörlési eljárás elindulását követően?

  • A cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információkat kell közölni a cégbíróság felé.

  • A kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegforduló nappal számviteli beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni és közzétenni. Az elkészített számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

  • Teljesíteni kell a cégre vonatkozó adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb kötelezettségeket (többek között az adó és költségvetési támogatás megállapítását, bevallását és befizetését).

  • A társaság köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás elrendeléséig esedékes bért kifizetni. Ezen kötelezettség magában foglalja a bérekkel kapcsolatos adók levonását, bevallását és befizetését is.

A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha pedig a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámoló teljesíti a fenti kötelezettségeket.

Milyen intézkedéseket hoz a cégbíróság?

A kényszertörlési eljárás elrendeléséről szóló végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek

  • a céggel szemben követelése van (ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is), illetve

  • tudomása van a cég ellen zajló bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárásról, vagy

  • a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy

  • a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve,

  • valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy

  • a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,

  • tudomása van a kényszertörlés közzétételének napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról

  • a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van

azt 60 napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

Mire figyeljenek a munkavállalók?

Azoknak a munkavállalóknak tehát, akiknek munkaviszonyon alapuló bér- vagy egyéb követelése áll fenn egy kényszertörlési eljárás alatt álló céggel szemben, igényüket a fentiek alapján 60 napon belül jelenthetik be a cégbíróságnak.

Ha a munkavállaló az eljárásról csak később szerez tudomást, bérigényét legkésőbb a kényszertörlési eljárás jogerős befejezéséig még bejelentheti a cégbíróságnak

Ebben az esetben a cégbíróságnak gondoskodnia kell egy Bérgarancia Biztos kijelöléséről, akinek feladata, hogy a felmerülő követelés rendezésre kerüljön a Bérgarancia Alapból.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

Forrás: NAV 63. számú információs füzet

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője. www.taxrevolutions.hu


Kapcsolódó cikkek:


Felrobbant a lízingpiac
2018. november 12.

Több mint 500 milliárd forint értékben nyújtottak finanszírozást a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai az év első kilenc hónapjában, ami 17 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Szárnyal az építőipar
2018. november 12.

Az építőipari termelés 25,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az előző havi 25,7 százalékos felülvizsgált adattal szinte megegyezően.

Megvannak a 2018-as Jogászdíj jelöltjei
2018. november 8.

Megvannak a 2018-as Jogászdíj jelöltjei

Idén rekord mennyiségű pályázat érkezett, több mint 80 pályázatból kerültek ki a jelöltek. Hogy közülük végül kik kapják meg a rangos díjat, az november 30-án az ünnepélyes Díjátadó Gálán fog kiderülni.