Kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk első részében összefoglaljuk a kényszertörlési eljárás okait, elindításához kapcsolódó tennivalókat és legfontosabb információkat.

Milyen esetek okozhatják a kényszertörlési eljárás megindítását?

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el a következő esetekben:

• ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,

• ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,

• ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre,

• vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

Mi a jogszabályi háttere a kényszertörlési eljárásnak?

A kényszertörlési eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII./A fejezete, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezései, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza.

Hol kerül közzétételre a kényszertörlés?

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben napi rendszerességgel közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, (www.e-cegkozlony.hu) napi feltöltéssel kerül sor. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.

Mi a célja az eljárásnak?

A kényszertörlési eljárás nem önkéntesen elhatározott megszűnési forma, célja a rendellenesen működő cég kényszerű, vissza nem fordítható megszüntetése, törlése. A cégbíróság ezért – kérelemre – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.

Végezhet-e tevékenységet a kényszertörlési eljárás alá került cég?

Ugyanezen okból a kényszertörlési eljárás alá került cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, sem a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, valamint a cég átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően pedig a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.

Milyen teendők lépnek fel a kényszertörlési eljárás elindulását követően?

• A cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információkat kell közölni a cégbíróság felé.

• A kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegforduló nappal számviteli beszámolót kell készíteni, letétbe helyezni és közzétenni. Az elkészített számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

• Teljesíteni kell a cégre vonatkozó adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb kötelezettségeket (többek között az adó és költségvetési támogatás megállapítását, bevallását és befizetését).

• A társaság köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás elrendeléséig esedékes bért kifizetni. Ezen kötelezettség magában foglalja a bérekkel kapcsolatos adók levonását, bevallását és befizetését is.

A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha pedig a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámoló teljesíti a fenti kötelezettségeket.

Milyen intézkedéseket hoz a cégbíróság?

A kényszertörlési eljárás elrendeléséről szóló végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek

• a céggel szemben követelése van (ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is), illetve

• tudomása van a cég ellen zajló bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárásról, vagy

• a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy

• a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve,

• valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy

• a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,

• tudomása van a kényszertörlés közzétételének napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról

• a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van

azt 60 napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

Mire figyeljenek a munkavállalók?

Azoknak a munkavállalóknak tehát, akiknek munkaviszonyon alapuló bér- vagy egyéb követelése áll fenn egy kényszertörlési eljárás alatt álló céggel szemben, igényüket a fentiek alapján 60 napon belül jelenthetik be a cégbíróságnak.

Ha a munkavállaló az eljárásról csak később szerez tudomást, bérigényét legkésőbb a kényszertörlési eljárás jogerős befejezéséig még bejelentheti a cégbíróságnak

Ebben az esetben a cégbíróságnak gondoskodnia kell egy Bérgarancia Biztos kijelöléséről, akinek feladata, hogy a felmerülő követelés rendezésre kerüljön a Bérgarancia Alapból.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

Forrás: NAV 63. számú információs füzet

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője. www.taxrevolutions.hu

---