Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Közlöny 72. számában (2016. május 24.) megjelent MNB-rendelet értelmében május 25-től, azaz szerdától a jegybanki alapkamat mértéke 0,90%.
Az MNB Monetáris Tanácsának részletes indokolásának (melyet ITT olvashat) az inflációról és a gazdasági növekedésről szóló fejtegetése kevéssé érdekes a könyvelő, adótanácsadó szakembereknek. Ami fontos, hogy így a késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék mértéke is tovább csökkent, ennek megfelelően a NAV is aktualizálta online elérhető kalkulátorait.
Az Art. értelmében a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, az önellenőrzési pótlék pedig a késedelmi pótlék 50%-ának megfelelő mérték – azaz gyakorlatilag maga az MNB alapkamat -, mely ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-nak megfelelő mérték – azaz az MNB alapkamat másfélszerese.
Így lassacskán már homályba veszik a 2008-as év 11,5%-os MNB alapkamatának fenyegető mértéke, mely akkor 23%-os késedelmi pótlékot jelentett a késedelembe esett adózóknak. 2011. decemberétől, az akkori 7%-os alapkamat mértékről napjainkig azonban folyamatosan csökkent az alapkamat, mely a tegnap megjelent döntés eredményeképp jelenleg már kevesebb mint 2% késedelmi pótlékot eredményez, ami elrettentő erővel már kevéssé bír.
Természetesen a késedelmi pótlékot nem a számítás elvégzésének időpontjában érvényes alapkamat alapján kell számítani, hanem a késedelem minden egyes napjára tekintettel pontosan azon a napon érvényes alapkamat függvényében. Így tehát mivel a 2011-es év még nyitott az ellenőrzésekre a normál 5 éves elévülési szabályok alapján, így egy akkori elmaradásunk még a magasabb pótlékmértékek alá fog esni.
Elemzők szerint a Monetáris Tanács mostani döntése a kamatvágási ciklus végét jelenti, és hosszútávon emelkedő alapkamatra lehet számítani. Viccesen azonban megjegyezhetnénk, hogy ha ez a tendencia továbbfolytatódna, és a negatív alapkamat lehetséges lenne, akkor eljönne az az idő, amikor nem az adózó fizet, hanem ő kap pótlékot az adóhatóságtól az adóhiányra tekintettel, és így a NAV jövőben közzéteendő legnagyobb adóhiánnyal érintett adózók listájának szereplői a legnagyobb magyar befektetőknek minősülnének.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
