Kriptodevizák: szigorítás jöhet

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. március 19.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szigorú keretek közé szorítanák a kriptodevizák kibocsátását, a világ 20 legnagyobb gazdasága március 19-én kezdődő kétnapos tanácskozásán megszülethetnek az első erre vonatkozó irányelvek – mondja Kardos Krisztina, a KPMG Legal szakértője. A közös nemzetközi fellépést nehezíti, hogy még a definíciók sem letisztultak. 


A világ vezető gazdaságai megkezdték a felkészülést a kriptodeviza kibocsátások keretek közé szorítására, tágabb értelemben az ICO-k (Initial Coin Offering) szabályozására. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának januári bizottsági ülésén Jay Clayton, az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnöke a szövetségi szintű szabályozás mellett foglalt állást. Európában Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter, Peter Altmaier német pénzügyminiszter és Jens Weidmann, a Deutsche Bundesbank elnöke kilátásba helyezte, hogy a G20-ak hétfőn kezdődő kétnapos pénzügyi találkozóján napirendre tűzik a kérdést, és nemzetközileg harmonizált akciótervet fogadtatnak el a kriptovaluták országhatárokon átnyúló szabályozására. 

Az ICO egy olyan tőkebevonási megoldás, amelyben egy jó ötlet gazdája blockchain hálózatban nyilvántartott jogokat (tokeneket) bocsát áruba azzal az ígérettel, hogy a befolyt összegből megvalósítja elképzeléseit, és annak hasznából a tokenek tulajdonosai részesedhetnek majd. Ez nagyban hasonlít a részvénykibocsátásra, csakhogy amíg a részvénykibocsátások esetében adva van egy már működő vállalkozás, értékelhető múltbeli eredményekkel, és a tőzsdefelügyelet által jóváhagyott kibocsátási dokumentációval, addig a kriptokibocsátásoknál mindebből semmi sincs. Elég az ötlet és a várható hasznok leírása és közzététele (ezt nevezik White Papernek), valamint a jogokat megtestesítő tokenek blockchainre vitele, és máris kezdetét veheti a kibocsátás. A nagy haszon reményében sokan fektetnek tokenekbe, de a szabályozatlanság miatt se szeri se száma a meg nem valósuló ötleteknek, és az ezek nyomán értéküket vesztő tokeneknek. 

[htmlbox art_tukor]

“A tokenek egy része klasszikus kriptodeviza, azaz valamilyen pénzhelyettesítő funkcióval jön létre, más részükért csak egy bizonyos szolgáltatást lehet igénybe venni, megint mások későbbi vállalati tulajdonrészt testesítenek meg. A kibocsátások egy része úttörő kezdeményezés, amely hatékonnyá teheti egy ágazat működését, vagy megoldást kínálnak egy létező problémára. A szabályozási probléma lényege, hogy ezeket hagyni kellene működni, miközben a szélhámosokat ki kellene szűrni” – mondja a KPMG Legal szakértője. 

Hogy mi lehet a szabályozás fő iránya, arra némi támpontot adhat a svájci álláspont, amit a G20 találkozó előtt tettek közzé a svájci hatóságok. A svájci megoldás abból indul ki, hogy a tokenek fajtáit definiálja, aztán megállapítja, melyek nem igényelnek szabályozást, melyeknek kell megfelelniük a pénzmosási törvényeknek, és melyeknek az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó törvényeknek is. A KPMG szakértője szerint ennek a megoldásnak nagy veszélye, hogy a szigorú tőkepiaci törvények alá von olyan kezdeményezéseket, amelyek bár előremutatók lehetnek, de csak kockázattűrő befektetők által lehetnek finanszírozhatók.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Általánossá vált a pesszimizmus a cégeknél
2020. április 3.

Általánossá vált a pesszimizmus a cégeknél

A hazai vállalkozások több mint kilenctizedének kedvezőtlenné váltak az üzleti kilátásai a koronavírus-járvány miatt, miközben csak egynegyedüknek van vészforgatókönyve hasonlóan súlyos helyzetekre. Az InfoTandem infografikája.

Ingatlan.com: az első sokk után éledezik az ingatlanpiac
2020. április 2.

Ingatlan.com: az első sokk után éledezik az ingatlanpiac

A koronavírus-járvány európai és magyarországi megjelenése szinte sokkolta a lakáspiacot, a hónap végén azonban már némileg élénkült a kereslet a március közepi a mélyponthoz képest az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint.