Külföldi rendszám: alapjogokat sért a szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi rendszámú autók használatával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések alkalmasak arra, hogy sértsék a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, s közvetlenül veszélyeztessék a tisztességes eljárás jogát – véli állásfoglalásában Szabó Máté. Az ombudsman ezért felkérte a kormányt, változtasson a jogszabályon.

Szabó Máté közleménye emlékeztet: a jogszabályt azzal indokolta a kormány, hogy sokan külföldi rendszám használatával próbálnak kibújni a regisztrációs adó megfizetése alól. Az ombudsman szerint azonban a mentességet igazoló okiratok utólagos bemutatását nem engedélyező, a jármű további használatát ellehetetlenítő, akár az autó értékét is meghaladó bírsággal fenyegető jogszabályi rendelkezés nincs arányban a regisztrációs adó elkerülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándékkal.

Ha a vezető a helyszínen nem tudja igazolni, hogy jogosan vezeti a külföldi rendszámú autót, az intézkedő rendőr a helyszínen elveszi a külföldi rendszámot és a forgalmi engedélyt. Mivel a jármű rendszám nélkül csak a lakcímig vagy a telephelyig közlekedhet, az ombudsman szerint a jogszabály ellehetetleníti a további rendeltetésszerű használatot mindaddig, amíg a tulajdonos nem kezdeményezi a belföldi forgalomba helyezést, és ha ez nem történik meg, a közlekedési hatóság a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt megküldi a kiállító külföldi hatóságnak.

Az alapvető jogok biztosa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés szerint abban az esetben, ha a belföldi üzembentartó nem kívánja a gépjárművét magyar forgalmi jelzéssel ellátni, akkor még arra az időre se tudja használni a járművét, amíg azzal elhagyná Magyarország területét, hiszen rendszámtábla nélkül nem közlekedhet, ráadásul még 100 ezer és 800 ezer forint közötti közigazgatási bírsággal is sújthatják.

Szabó Máté felkérte a kormányt, hogy kezdeményezze a törvénynek a jogállamiság követelményének megfelelő olyan módosítását, amely nem korlátozza az állampolgárok tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát.

Szabó Máté közleménye emlékeztet: a jogszabályt azzal indokolta a kormány, hogy sokan külföldi rendszám használatával próbálnak kibújni a regisztrációs adó megfizetése alól. Az ombudsman szerint azonban a mentességet igazoló okiratok utólagos bemutatását nem engedélyező, a jármű további használatát ellehetetlenítő, akár az autó értékét is meghaladó bírsággal fenyegető jogszabályi rendelkezés nincs arányban a regisztrációs adó elkerülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándékkal.

Ha a vezető a helyszínen nem tudja igazolni, hogy jogosan vezeti a külföldi rendszámú autót, az intézkedő rendőr a helyszínen elveszi a külföldi rendszámot és a forgalmi engedélyt. Mivel a jármű rendszám nélkül csak a lakcímig vagy a telephelyig közlekedhet, az ombudsman szerint a jogszabály ellehetetleníti a további rendeltetésszerű használatot mindaddig, amíg a tulajdonos nem kezdeményezi a belföldi forgalomba helyezést, és ha ez nem történik meg, a közlekedési hatóság a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt megküldi a kiállító külföldi hatóságnak.

Az alapvető jogok biztosa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés szerint abban az esetben, ha a belföldi üzembentartó nem kívánja a gépjárművét magyar forgalmi jelzéssel ellátni, akkor még arra az időre se tudja használni a járművét, amíg azzal elhagyná Magyarország területét, hiszen rendszámtábla nélkül nem közlekedhet, ráadásul még 100 ezer és 800 ezer forint közötti közigazgatási bírsággal is sújthatják.

Szabó Máté felkérte a kormányt, hogy kezdeményezze a törvénynek a jogállamiság követelményének megfelelő olyan módosítását, amely nem korlátozza az állampolgárok tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.