Kültag is képviselheti a betéti társaságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2006-tól hatályos új társasági törvény számos olyan változást hozott, ami megkönnyíti azóta a gazdasági társaságok működését. A közkereseti és a betéti társaságokban átruházható a tagsági viszony, határozatlan időre is választható az üzletvezető, és kültag is képviselheti a céget, ha a tagok így rendelkeznek.

Már nem kell szerepelnie a társasági szerződésben a személyes közreműködés módjának és tartalmának, ugyanis a személyes közreműködésről a tagok külön megállapodást is köthetnek. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban és a megbízási viszonyban végzett tevékenység sem. Ebből következően kizárólag a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet személyes közreműködésnek tekinteni, de csak akkor, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik.

A tagsági jogviszony megszűnésének új lehetősége, ha valamely tag – akár ingyenesen, akár visszterhesen – átruházza társasági részesedését. Ez történhet akár a társaság másik tagjára, akár kívülállóra, de minden esetben írásbeli szerződést kell kötni, amely akkor hatályosul, ha a társasági szerződést is módosították.

Tagok gyűlése

A családi vállalkozások életét megkönnyíti, hogy semmilyen formai kötöttség nincs a tagok gyűlésének működésére, a szavazás lebonyolításának módját sem kell meghatározni a társasági szerződésben. Az éves beszámoló elfogadását kivéve nem kell összehívni a tagok gyűlését, ülés tartása nélkül is lehet dönteni, írásban (vagy más bizonyítható módon) szavazni.

Egyszerűsítés, hogy amennyiben változik a társaság székhelye (telephelye, fióktelepe), illetve tevékenységi köre, az ügyvezetés önállóan is módosíthatja a szerződést, amennyiben a társasági szerződés erre felhatalmazza.

A társaság megszűnése

A megszűnésben annyi könnyítést hozott az új törvény, hogy 6 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az egy főre csökkent társaságot újabb taggal bővítsék. Az átmenetileg egy tagú társaság tagját akkor is üzletvezetésre és képviseletre jogosultnak kell tekinteni, ha korábban nem minősült annak.

Továbbra is az a főszabály, hogy a társasági kötelezettségek fedezetéül elsősorban a társasági vagyon szolgál, mögöttesen azonban a közkereseti társaságnál minden tag korlátlanul és egymással egyetemlegesen felel a saját magánvagyonával (betéti társaságnál ez csak a beltagra vonatkozik!). Új rendelkezés, hogy a társasági szerződésben kizárható a belépő új tag felelőssége a belépése előtt keletkezett tartozásokért.

A tagsági viszony megszűnése azonban nem érinti a társaságtól megváló tag felelősségét a társaságnak harmadik személlyel szembeni olyan tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. Az ilyen tartozásokért még öt évig ugyanúgy felel, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Az öt éves határidő azonban az új szabályok szerint jogvesztő, és nem elévülési határidő. Ebből az következik, hogy ha lejárt az öt év, semmiképpen nem állapítható meg felelősség. A közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja korlátlanul és a többi ilyen taggal egyetemlegesen felel, a bt. kültagja azonban a tagsági jogviszonya megszűnését követően egyáltalán nem felel.

A kültag is képviselheti a társaságot

A betéti társaságot jogi szempontból továbbra is csak a tagok eltérő felelőssége különbözteti meg a közkereseti társaságtól. A beltag úgy felel, mint a közkereseti társaság bármely tagja, azaz a társasági vagyon által nem fedezett tartozásokért korlátlanul és a többi taggal egyetemlegesen.
A kültag felelőssége főszabályként vagyoni betétjének szolgáltatására korlátozódik, a társaság kötelezettségeiért nem felel.
A kültagot is feljogosíthatóa üzletvezetésre és képviseletre. Amennyiben a társasági szerződés erről nem rendelkezik, akkor továbbra is csak a beltag láthatja el ezt a feladatot, külön meghatalmazással azonban ilyenkor is feljogosítható képviseletre a kültag. Amennyiben pedig a társaság egy tagúra csökken, és csak kültagja marad, automatikusan a kültagot kell képviselőnek tekinteni a maximum 6 hónapos átmeneti időszakban.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.