Lassított a magyar gazdaság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A harmadik negyedévi növekedést a mezőgazdaság húzta. Az építőipari termelés 13.2 százalékkal csökkent. 

A bruttó hazai termék (GDP)  2,0 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a múlt év azonos időszakához képest – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A második negyedévben 2,8 százalékkal nőtt a GDP, amelyet a mostani jelentésben vizsgált felül a KSH a korábban közölt 2,6 százalékról. 

A felülvizsgálat eredményeként az első féléves GDP-növekedés üteme 2,0 százalékosra emelkedett a korábbi 1,9 százalékról. 

A jelentés szerint az ipar teljesítménye stagnált a harmadik negyedévben növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság járult hozzá, míg az építőipar továbbra is mérsékelte a növekedést.

A naptárhatás kiszűrésével 1,8 százalékos volt a gazdasági növekedés az első negyedévi 1,1 illetve a második negyedévi 2,5 százalék után.  

Az egyéb egyedi tényezőktől is megszűrt, úgynevezett szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiegyensúlyozott volumenindex  1,4 százalékos, a kiegyensúlyozás előtti adat pedig 1,8 százalékos  növekedést mutat. A valós gazdasági folyamatokat ebben az évben – kivételesen –  a kiegyensúlyozottnál jobban reprezentálják a kiegyensúlyozás előtti adatok, jegyezte meg a KSH. 

 

Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévi 1,0 százalékos növekedés és az első negyedévi 0,7 százalékos csökkenés után a szezonálisan és naptárhatással korrigált első becslés szerint.

Nem talált magára az építőipar

Szeptemberben az építőipari termelés 13,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az előző havi 9,0 és a júliusi 17,6 százalékos visszaesés után. Az előző hónaphoz képest az építőipar termelése szeptemberben 1,7 százalékkal nőtt, miután augusztusban még 4,6 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint.

Az építőipar termelése tavaly decemberben nőtt utoljára éves összehasonlításban. 

A termelés a két építményfőcsoportban ellentétesen alakult: az épületek építése 3,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 25,3 százalékkal visszaesett. 

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene szeptember végén 20,2 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 23,5, az egyéb építményeké 18,1 százalékkal nőtt. 

Január-szeptemberben az építőipari termelés volumene 20,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

 

Az épületek építésének növekedése továbbra is nagyrészt ipari épületek, kisebb részben szállodák, oktatási épületek, illetve sportlétesítmények építésének az eredménye. Az egyéb építmények építésének visszaesését elsősorban az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta. Szeptemberben is a legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakitól.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 5,6 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 39,0 százalékkal csökkent, míg a speciális szaképítésé 0,8 százalékkal emelkedett szeptemberben az előző év azonos időszakához képest.

A megkötött új szerződések volumene 26,5 százalékkal kisebb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 25,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 27,2 százalékkal csökkent.

A harmadik negyedévben az építőipar termelői árai 2,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévben az épületek építése ágazatban 4,5, az egyéb építmények építése ágazatban 1,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban 2,9 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,2 és 3,7 százalék között szóródott.

Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,6 százalékkal magasabbak voltak.

(MTI)

---