Lassult az ipari termelés növekedése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Augusztusban az ipari termelés 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző havi 12,0 százalékos emelkedés után, a munkanaphatástól megtisztított adatok 2,7 százalékos növekedést mutatnak az előző havi 8,7 százalékot követően – erősítette meg az előzetes adatokat hétfőn második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva idén harmadszor csökkent augusztusban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás, ezúttal 1,2 százalékkal.
Az iparon belül a feldolgozóipar termelése 0,2 százalékkal emelkedett, míg az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a csekély súlyú bányászaté pedig 0,3 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártásban számottevően lassult a növekedés üteme: augusztusban a kibocsátás csak 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor 7,3 százalékos volt a visszaesés, idén júliusban viszont 34,6 százalékos növekedést regisztrált a KSH. A júliusihoz képest szerény mértékű bővülés elsősorban a tavalyitól eltérő nyári leállással függ össze, tette hozzá a KSH. A közúti gépjármű gyártásának volumene 0,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 4,5 százalékkal emelkedett.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása viszont némileg megélénkült: 5,9 százalékkal bővült a júliusi 4,1 százalék után. A két legjelentősebb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 29, a híradástechnikai berendezés gyártása 1,7 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelésből több mint 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása tavaly március óta először csökkent, 3,2 százalékkal az előző év azonos hónapjához viszonyítva, főként a hazai eladások 5,1 százalékos visszaesése következtében, míg a külpiaci eladások 1,3 százalékkal nőttek az előző havi 13,0 százalékos emelkedés után. A legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a gyógyszergyártásban nőtt a termelés volumene, elsősorban a kivitel 8,7 százalékos növekedésének köszönhetően.
Az ipari export volumene 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari export 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,7 százalékkal, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,6 százalékkal emelkedett.
(MTI)
