Mabisz: 7,6 százalékkal nőtt a biztosítási szektor díjbevétele tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tagjainak díjbevétele meghaladta az 1467 milliárd forintot tavaly, ez 7,6 százalékkal több az előző évinél – mondta a szövetség elnöke a szervezet szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén.

Erdős Mihály jelezte, a magyar biztosítási piac díjbevételének több mint 95 százalékát a Mabisz-tagok adják. Változatlanul a nem-élet üzletág díjbevételei nőttek nagyobb ütemben, 12,7 százalékkal, 821 milliárd forintra. Az élet területen a díjbevételek 1,9 százalékkal, 646 milliárd forintra emelkedtek tavaly, ezen belül a rendszeres díjbevétel 9,2 százalékkal nőtt, miközben az egyszeri és eseti díjbevétel 8,6 százalékkal csökkent – ismertette.

A szektor több mint 169 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe biztosítási és extraprofit adó formájában 2022-ben. Erdős Mihály közölte: előzetes várakozásai szerint a biztosítási szektor nyeresége 10 és 20 milliárd forint között lehetett tavaly, a 2021-es 82 milliárd forint után. A Mabisz adatai szerint tavaly a lakossági vagyonbiztosítások 10 százalékkal nőttek, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) 7,9 százalékkal, a casco 14,1 százalékkal.

Az átlagnál jóval magasabb volt az ipari biztosítások bővülése, a kgfb és casco díjak esetében pedig látható a magas kárrendezési költségek beépülése a díjakba. A szövetség elnöke kitért arra, hogy a lakásbiztosítások piacán erős a verseny. Évente mintegy 350-550 ezer szerződéskötés történik, ami a 3,3 milliós biztosítási állományhoz képest jelentős forgásnak számít.

Továbbra is kiugró az egészségbiztosítási díjbevétel növekedése, ami tavaly 34,6 százalékos volt. A nyugdíjbiztosítások díjbevétele 9,95 százalékkal nőtt. A biztosítási szerződések száma egy év alatt enyhén, 0,16 százalékkal csökkent, ami az életbiztosítások 3,67 százalékos csökkenésének és a nem-életbiztosítások 0,44 százalékos növekedésének eredménye.

Idén a magas kárinfláció és adóterhelés mellett várhatóan tovább csökken a szektor jövedelmezősége, és veszteségessé is válhat – fejtette ki Erdős Mihály. Hozzátette: szükséges lehet a tulajdonosok bevonása például tőkeemelések, illetve az osztalékok ki nem fizetése formájában.

Dinsdale Julianna, a Mabisz elnökhelyettese elmondta, hogy a szervezet az ágazat legnagyobb kihívásainak kezelése érdekében stratégiai ajánlásokat fogalmazott meg. Mészáros László, a szövetség informatikai főosztályvezetője közölte: 2018 óta működik és fejlődik a Mabisz E-kárbejelentő alkalmazása, amelyet minden magyarországi biztosító elfogad és támogat. Az ingyenes digitális szolgáltatás indulása óta a kárbejelentőt több mint 480 ezer alkalommal töltötték le. Tavaly csaknem 12 ezer kárbejelentés történt ezen a csatornán keresztül, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A gyorsított azonosítás bevezetése tovább egyszerűsítette a kárbejelentést, mert a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is lecsökkent – hívta fel a figyelmet.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Tudjuk, hogy kritikus a jelszavak cseréje, de mégsem tesszük meg

Egy friss felmérés szerint bár a lakosság háromnegyede gondolja úgy, hogy meg kell változtatni bizonyos időközönként az online felületeken használt jelszavakat, egyharmaduk nem teszi ezt meg. Sőt, az internetes vásárlók ötöde minden felületen ugyanazt a belépési azonosítót használja. A biztonságos internethasználathoz azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az ilyen alapvető adatvédelmi beállításokkal. Éppen ezért az OTP Mobil egy edukatív, online információs kampányt indított, melyben gyakorlati, egyszerűen alkalmazható tanácsokkal, tippekkel látja el az internetezőket.

2024. április 19.

Due diligence az ESG támogatására

A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.