Másként felelünk a szerződésszegésért

Szerző: dr. Pajor Dávid
Dátum: 2014. március 17.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Ptk. különválasztja a kártérítési felelősséget a vétkesség elvétől, megszigorítva egyben a szerződésszegő kimentési lehetőségeit. A kimentési lehetőség a károkozónak az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményekre korlátozottan áll fenn.


Az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) a kár fogalmával kapcsolatos újítás, hogy a definícióból a jogalkotó kivette a jogszabályba ütközést. Ezzel tehát már nem elengedhetetlen fogalmi elem többé a kártérítés jogosságának megítéléséhez, hogy a károkozó cselekménye (vagy annak hiánya) bármilyen szabályba ütközik-e; elegendő annak bizonyítása, hogy az adott magatartásból a károsultnak kára származott.

A szerződéses viszonyokban ez úgy jelenik meg, hogy az új Ptk. 6:137. § kimondja: bármely szerződésszerű teljesítés elmaradása a szerződéses kötelezettség megszegését jelenti. Ezáltal nem csak a tevőleges magatartás, hanem a mulasztás is szerződésszegést jelent, ha a szerződésszerű teljesítés elmarad; és mivel további követelményt nem határoz meg a jogszabály a szerződésszegés megállapításához, így kimentés nem lehetséges a szerződésszegéssel kapcsolatban.

A 6:142. § szerint: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” Tehát a kontraktusban vállalt kötelezettség megsértése, amely hátrányt okoz a szerződő félnek, önmagában megalapozza a kártérítésre való jogosultságot. Ezzel az új Ptk. különválasztja a kártérítési felelősséget a vétkesség elvétől, megszigorítva egyben a szerződésszegő kimentési lehetőségeit. A kimentési lehetőség a károkozónak az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülményekre korlátozottan áll fenn arra az esetre, ha tőle nem volt elvárható a körülmény elkerülése, vagy a kár elhárítása.

Adó-kódex Számvitel 2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Mit is jelentenek ezek az újonnan megjelenő fogalmi körök?

Ellenőrzési körön kívül eső: amire a fél nem képes hatást gyakorolni. Elsődlegesen a vis maior, politikai, társadalmi események, állami intézkedések, jogszabályváltozások, radikális piaci változások. Ellenben nem tartozik ebbe a körbe a szerződésszegő félnek a saját üzemi működése, illetve az abban keletkező zavarok, beszerzési nehézségek.

A szerződéskötés időpontjában előre nem látható: minden olyan körülmény, ami a szerződéskötéskor nem állt fenn, illetve nem tudott róla. Tehát, ha tudta, hogy a kontraktus teljesítését akadályozó/ellehetetlenítő jogszabály elfogadása van tervben; sztrájk van készülőben, abban az esetben nem mentesülhet a kártérítési felelősség alól.

Körülmény elkerülése, kár elhárítása: a feltételt ebben az esetben a szerződésszegés időpontjára vonatkoztatva kell vizsgálni, hogy akkor volt-e lehetősége és az az elvárhatóság körébe esett-e, hogy a szerződésszegést elkerülje, illetve az ezzel okozott kárt elhárítsa. Például rendkívüli hóesés esetén el tudta volna-e juttatni az árut más módon és ez mekkora plusz terhet jelentett volna neki, elvárható volt-e az erőfeszítés.

A cégeknek át kell állniuk a szerződésszegés új értelmezésére is

Fontos, hogy az új Ptk. elkülöníti a visszterhes és az ingyenes szerződésekre vonatkozó kárfelelősségi szabályokat. Ingyenes szerződésnél kizárólag akkor felel a szerződésszegő fél, ha a másik fél bizonyítja, hogy a kárt szándékos szerződésszegéssel vagy a szolgáltatás lényeges tulajdonságának eltitkolásával okozták.

Az új Ptk. a kártérítés korlátjaként állítja az előreláthatóság korlátját. Ennek a lényege abban áll, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyát fenntartsa a szerződés kockázatával, amit a felek a szerződéskötéskor ismerhettek, és amely körülmények a szerződéses akaratot létrehozták. Ezzel a jogalkotó korlátot akar állítani az okozatossági alapon előterjesztett kártérítési igényeknek; azaz a károkozó nem felel azokért a károkért, amelyeknek a kockázatát nem láthatta előre a szerződés megkötésekor és így abba bele sem építhette. Példának okáért, nem felel a gyártó azért a kárért, ami azzal kapcsolatosan merült fel, hogy a leszállítani vállalt gép átadásának késedelme miatt a megrendelő elesett egy olyan üzlettől, mely a megrendeléshez adott paraméterekben nem volt benne. Főleg, ha az adott munkára a megrendelés után pályázott; ugyanis a gyártó nem ismerhette, hogy szerződésszegése milyen kárt okoz, így annak elhárításához szükséges erőfeszítés elvárhatóságának mértékét sem tudta megfelelően meghatározni.

A kártérítés mértékével kapcsolatosan ugyanis a 6:143. § (2) bekezdése kimondja, hogy a vagyoni károk és az elmaradt vagyoni előnnyel kapcsolatos károk annyiban térítendőek, amennyiben a szerződésszegő a szerződés megkötésének időpontjában (!) előre láthatta a szerződésszegés lehetséges körülményeit. Ezzel az volt a cél, hogy a kártérítési igényeket ésszerű keretek között tartsák, így következménykárok, illetve elmaradt haszon címén ne lehessen irreális mértékű igényeket támasztani. Arra vonatkozóan pedig, hogy a szerződésszegő fél a kárkövetkezményeket mennyiben láthatta előre, illetve mennyiben kellett volna előre látnia, a bizonyítás a károsultat terheli.

Persze a szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát köteles a szerződésszegő megtéríteni, figyelem nélkül az előreláthatóságra, hiszen itt már deliktuális károkozásról van szó.

További figyelemre méltó új szabály, hogy ha a károkozó szerződő fél mással egyetemlegesen tartozott a szerződéses kötelezettséget teljesíteni, a bizonyítási kötelezettség megfordul: a mentesülni akaró károkozónak kell azt bizonyítania, hogy nem az ő cselekménye vagy annak elmaradása okozta a kárt. Ha ennek bizonyítása egyik egyetemlegesen kötelezett félnek sem sikerül, a felmerült károk megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

A szerző ügyvéd.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

 


Kapcsolódó cikkek:


A BKIK adóvégrehajtási moratóriumot kér a legkiszolgáltatottabbaknak
2021. március 3.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) azt javasolja, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő vállalkozások körében központilag függesszék fel a Főpolgármesteri Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított hatósági beszedési megbízások kiadását.

Egy tonnányi potencianövelőre csapott le a NAV
2021. március 3.

A Dubaiból érkező légi szállítmányban talált 470 ezer adag Kamagra címzettje nem rendelkezett a gyógyszerek behozatalához és kereskedelméhez szükséges hatósági engedéllyel.

A londoni elemzők erősebb magyar GDP-t várnak idénre
2021. március 3.

Londoni makrogazdasági elemzők szerint a magyar hazai össztermék (GDP) felfelé módosított tavalyi negyedik negyedévi növekedése azt valószínűsíti, hogy az idei év egészében az eddig vártnál gyorsabban, jóval 5 százalék feletti ütemben növekedhet a magyar gazdaság.