Matolcsy kétéves kilábalással számol
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés gazdasági bizottság elfogadta az MNB 2019-es üzleti jelentésének és beszámolójának benyújtását 10 igen és 5 nem szavazattal.
Matolcsy György hangsúlyozta, hogy az MNB hozzájárult a magyar gazdaság növekedéséhez, a világ jegybankjai között kivételes sikert ért el, mert a középtávú célon belül tudta tartani az inflációt, amely átlagosan 3,4 százalékos volt tavaly, az Eurostat szerint is. Jelezte: az unió jegybankjai közül csak az osztrák ért el hasonló eredményt, semelyik másik nem teljesítette – még az Európai Központi Bank (EKB) sem – a saját maga által kitűzött inflációs célt.
Növekedés és az egyensúly egyszerre
Az MNB-nek 2019-ben 254,7 milliárd forint nyeresége volt, és 250 milliárd forintos osztalékot fizetett be a költségvetésbe, segítve a válságkezelést. Az aranytartalékon elért árfolyamnyereség adta a 2019-es év rekordnyereségének döntő részét, a kamatnyereség 50 milliárd forint volt. Egyetlen eredményt sem lehetett volna elérni a kormány, az Országgyűlés és a jegybank stratégiai szövetsége nélkül – hívta fel a figyelmet. Az eredmény felhasználásáról az igazgatóság dönt, amihez a kormány kéréseit tartják meghatározónak, a kormány pedig azt kérte, hogy fizessenek osztalékot.
Felvetésre válaszolva elmondta: azért állítják, hogy a Trianon utáni 100 év legsikeresebb évtizede zárult le 2019-ben, mert növekedés és az egyensúly egyszerre volt jelen, arra szerinte érdemes büszkének lenni, és „jó lenne megismételni”.
Visszautasította, hogy a jegybank mozgástere szűkült volna. A 2013-2019 között meghozott intézkedések egyértelműen tágítják 2020-tól az MNB mozgásterét a jegybankelnök szerint. Példaként említette, hogy a cseh jegybank mérlege a cseh GDP 62 százaléka, az EKB mérlege az eurózóna GDP-jének 54 százalékát teszi ki, és meredeken nő. Matolcsy György szerint ez világosan jelzi, hogy „mi megtehettük, hogy 24 százalékról 38 százalékra, és valószínűleg tovább vigyük fel a jegybank mérlegét”. Tágult az MNB mozgástere, mert helyes költségvetés-konszolidációra épülő, monetáris politikai fordulat történt.
A legerősebb pontokon ütött a járvány
A GDP jelentős visszaesése egyértelműen a járványnak, az egészségügyi válságnak tudható be. Ráadásul a koronavírus-válság a legerősebb pontjain ütötte meg a magyar gazdaságot: a beruházásoknál, az exportnál, és a turizmusnál. Innen azonban vissza lehet lépni, sajnos nem egy éven belül, hanem két év alatt – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a válságkezelés Magyarországon idáig sikeres volt, dobogós az unión belül. Az MNB idén négyezermilliárd forinttal járul hozzá a magyar gazdaság, a költségvetés, a pénzügyi rendszer működéséhez. Ez az év vége felé közelebb lesz a GDP 9 százalékához.
Megismételte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, nem is lehet. Az inflációs célkövető rendszerben az egyetlen horgony a középtávú inflációs cél. Semmi más nem befolyásolja az MNB monetáris politikáját – húzta alá. Megjegyezte azt is, 1 százalékos árfolyamváltozás 0,1-0,2 százalékos inflációs változást okoz, mérik az árfolyamhatást, de nem tudják befolyásolni a piacon kialakuló dinamikákat, mozgásokat. Árfolyamcélja sincs az MNB-nek ahogy eredménycélja sincs – szögezte le a képviselők felvetésére.
(MTI)
