Matolcsy vitába szállt Varga Mihállyal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek? – tette fel a kérdést a jegybankelnök legújabb írásában, amelyben vitába szállt a pénzügyminiszter néhány korábbi kijelentésével.

Matolcsy György szerint Varga Mihály a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, hogy „vége van az új magyar Aranykornak, ennyi volt, hét évig tartott, de most vége van, mint a botnak”. „Jó hírem van: nincs vége, még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez” – írta. Optimizmusát a gyors gazdasági bővülésre és az ezt megelőzően szavai szerint az Európai Unió leggyorsabb és legjobb válságkezelésére (2010-2012 között) alapította.

Magyarország ennek köszönhetően dinamikusan közeledett (2013-2019) a déli államokhoz, az északiakhoz, a franciákhoz, a hollandokhoz, Ausztriához és Németországhoz egyaránt – írta a növekedés.hu-n. A felzárkózás folytatható, mert „rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt. Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány. Azért, mert jól ötvözzük az állam és a piac eszközeit, a hagyományos és a nem-hagyományos megoldásokat” – írta.

Matolcsy György szerint Varga Mihály azt is mondta, hogy a német gazdasági lassulás nem gyűrűzik be a magyar gazdaságba. „Tényleg? Ezt már hallottuk az 1970-es évtized két kőolaj árrobbanásánál: a tényeket ismerjük. Nem kellene inkább felkészülni, ha esetleg mégis hatna ránk a német gazdaság megtorpanása” – tette fel a kérdést.

Matolcsy György úgy vélte, hogy Varga Mihály harmadik állítása ezeken is túltesz, „ez már valami más”. „Miniszterünk szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta?” – kérdezte.

Megjegyezte, hogy szemben a pénzügyminiszterrel, a magyar jegybanknak nincs árfolyam célja, mert tartja magát az MNB törvény előírásaihoz. A teljes árstabilitást őrzi, ráadásul másokkal szemben eléri inflációs célját. Nem a benzin, gázolaj, forint, részvények, lakások, az alma vagy a körte árának a változatlan szintjét próbálja megtartani, ha megpróbálná, abból nagy baj lenne – hangsúlyozta Matolcsy György.

„Kérdezzük meg a minisztert, ha már van – helytelenül – valamilyen kedvenc árfolyam szintje, amit stabilan akar tartani, akkor mit kíván tenni ennek elérése érdekében” – fogalmazott. Ironikusan felteszi a kérdést: „Ugye nem kezdeményezi az árfolyam rögzítését? Nem hiszi, hogy a forint árfolyamát mozgató török, dél-afrikai, argentin és egyéb eseményeket irányítani tudja? Ugye nem gondolja, hogy a forintot támadókat egy dicsérő oklevéllel megfékezheti?
Ugye azt sem hiszi, hogy használ Magyarországnak, ha – nem először – meggondolatlanul beszél a forint árfolyamáról?”.

A jegybankelnök végezetül a Talmudból idéz, és azt javasolja, hogy Varga Mihály hallgasson az ősi bölcsességre: „Vigyázz a gondolataidra, mert szavak lesznek belőlük, vigyázz a szavakra, mert tettek lesznek belőlük, vigyázz a tetteidre, mert a személyiséged lép elő belőlük és vigyázz az egyéniségedre, mert a sorsod lesz belőle.”

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2017. szeptember 20.

Matolcsy kedveli a skandináv modellt

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a magyar gazdaság számára a skandináv országok gazdasági modellje lehet a példa, ezek az államok a munka- és a tőkeintenzív gazdaság után a tudásintenzív gazdaság irányába haladnak.