Még nem változik az online vásárlások menete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa kedden további 12 hónap felkészülési időt engedélyezett a szolgáltatók számára az úgynevezett erős ügyfélhitelesítés bevezetésére, tekintettel a fejlesztési folyamatok időigényére – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Az Európai Bankhatóság (EBH) 2019. június 21-én kiadott véleménye lehetőséget biztosított a nemzeti hatóságok számára, hogy egyedi felkészülési időt adjanak a pénzforgalmi szolgáltatók számára a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus e-kereskedelmi fizetéseknél az erős ügyfélhitelesítés feltételeinek kialakítása érdekében – emlékeztetett Patai Mihály.
A jegybank feltérképezte a hazai szereplőket, és azt tapasztalta, hogy nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Kiderült az is, hogy gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban – ismertette az MNB alelnöke.

Patai Mihály elmondta, hogy a probléma nem magyar sajátosság. Az uniós pénzforgalmi szolgáltatók többsége – szakmai szervezetein keresztül – jelezte a nehézségeket az EBH-nak és halasztást kért, de uniós szinten a szeptemberi határidő meghosszabbítására jogszabályi úton már nem volt lehetőség. Ezért is született meg az EBH júniusi véleménye, amely lehetőséget adott a nemzeti hatóságoknak arra, hogy további felkészülési időt biztosítsanak.

Magyarországon évente körülbelül 20 millió alkalommal vásárolnak elektronikus áruházakban, mintegy 260 milliárd forint értékben. Ennek közel fele ráadásul – magyar kártyákkal – európai internetes áruházakban bonyolódik, ahol nem csak a magyar szolgáltatók felkészültségétől függ az ügyfelek sikeres hitelesítése – mutatott rá az alelnök.

Az alelnök elmondta, hogy a bankkártyával, online végzett műveletek terén eddig elegendő volt a kártyán szereplő adatokat megadni az internetes vásárlás során, ez azonban a rendszer élesítését követően már nem lesz elégséges. Az erős ügyfélhitelesítés végrehajtásához három hitelesítési faktorból legalább kettőt alkalmazni kell. Ez lehet például a PIN kód vagy a statikus jelszó, kombinálva például egy mobiltelefonra, SMS-ben érkező kóddal vagy akár valamilyen biológiai tulajdonsággal, mint az ujjlenyomat, vagy a retina-mintázat.

Patai Mihály hozzátette: amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatók szeptember 14-től az új szabályozásnak megfelelően járnának el – miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfélhitelesítésre -, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk, ami nem lenne jó sem a vásárlóknak, sem a kereskedőknek. A felmerült probléma egységes kezelése pedig csak egyedi póthatáridő engedélyezésével volt megvalósítható.

Jelezte azt is, hogy uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új véghatáridőt, így előfordulhat, hogy az EBH a hazai 12 hónapos hosszabbítástól eltérő időpontot jelöl meg. Az eddigi szakmai egyeztetések alapján azonban ez várhatóan nem lesz egy évnél kevesebb, amennyiben pedig több lenne, az MNB mérlegeli, hogy biztosít-e további felkészülési időt a hazai pénzforgalmi szolgáltatók számára.

Az MNB azért hozta meg most a döntését, mert nem akarta, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók rendezetlen helyzetben találják magukat a jogszabály hatályba lépésének időpontjában. Ezzel biztosítható, hogy az online bankkártyás fizetések továbbra is a megszokott rendben mehessenek – mondta Patai Mihály.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 27.

PwC: a cégvezetők 60 százaléka számít a kiberbűnözés növekedésére 2022-ben

A vállalatok többsége nem tud mit kezdeni a harmadik felekhez kapcsolódó kiberkockázatokkal, amit az alvállalkozói, illetve beszállítói láncok összetettsége is nehezít. A cégvezetők 60 százaléka számít a kiberbűnözés növekedésére 2022-ben; a szoftverbeszállítói láncon belül az adatbiztonság megsértését, valamint a felhőszolgáltatásaikat érintő támadások számának megugrását prognosztizálják – derül ki a PwC felméréséből. 

2021. október 27.

Fontos változások a társasági jogban

A Ptk. jogi személyekről szóló könyvének módosítása érdekében számos új szabályt fogadott el a Parlament a 2021. évi XCV. törvénnyel. Bár ezeknek kisebb részét már 2021. júliustól is alkalmazni kell, a legtöbb új rendelkezés 2022. január 1-jén lép hatályba. A módosításokat bevezető törvényhez fűzött általános indokolás szerint e változások célja a társasági jog koherenciájának, stabilitásának és versenyképességének erősítése. A jelen cikkben a terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé valamennyi módosítás bemutatását, így azokat igyekszem röviden ismertetni, amelyeket a vállalkozóknak és a munkájukat támogató pénzügyi ágazati szakembereknek, így könyvelőknek és könyvvizsgálóknak is feltétlenül ismerniük kell.

2021. október 26.

K&H: kitart az optimizmus a vállalkozásoknál

A következő egy évben szinte az összes kkv pénzügyi eredményei javulását várja, azonban egyre többen számítanak a közterhek és a vállalati hitelkamatok emelkedésére.