A magyar gazdaság célpiacain nagy bizonytalanság jellemző, az amerikai elnök várható gazdaságpolitikája is számos kockázattal jár Németország és így Magyarország számára. A gyenge konjunktúra miatt a német gazdaság nem tudja dinamizálni a magyar gazdaságot – mondta Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a testület őszi konjunktúrafelmérésének bemutatásán.
Az amerikai elnökválasztási kampányban elhangzott ígéretek beváltása, mint például a vámtarifák emelése, újabb csapást jelentene a német gazdaságnak, ami „hatványozottan” érintheti Magyarországot – mondta.
Ismertette: a DUIHK őszi konjunktúrafelmérésében 2024 októberében a korábbinál több, összesen 262 vállalat számolt be a gazdasági kilátásáról, saját fejlődéséről, a vállalatát érintő kockázatokról, a munkaerőpiacról, befektetésről. Megjegyezte, hogy a felmérés még az amerikai elnökválasztás előtt, illetve a német kormány összeomlása előtt készült, és már akkor is a bizonytalanság magas szintjét mutatta: a vállatok mind saját üzleti helyzetük, mind a gazdasági kilátások területén borúlátóak, ami a kkv szektor szereplőire különösen igaz.
A német gazdaság évek óta alig növekszik, jövőre 0,4 százalékos bővülés várható az idei 0,1 százalék után. Magyarországon ennél kissé jobb a helyzet, jövőre mintegy 3 százalékkal bővülhet a GDP – mondta a DUIHK elnöke.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője, a tanulmány szerzője kiemelte: minden második vállalat ítélte rossznak a magyar gazdasági kilátásokat, és csak egytizedük számít javulásra. Mindez jelentős romlás a tavaszi felméréshez képest – tette hozzá.
A következő 12 hónapban a megkérdezettek negyede növelné létszámát, és minden ötödik cég (19 százalék) tervez leépítést. Az iparban ez az arány 28 százalék – derül ki a jelentésből.
A cégek a kereslet alakulását jelölték meg a legnagyobb kockázati tényezőként, 73 százalékuk (a tavaszi 54 százalék után), ez régiós szinten is kiemelkedő. Ezt követi a munkaerőköltségek további emelkedése, majd a gazdaságpolitika alakulása, a szakemberhiány és a jogbiztonság kérdése. Utóbbit a cégek 30 százaléka jelölte meg kockázatként.
(MTI)
