Meglepetéseket hozhat a cégeknek, ha mégis jön a hard Brexit
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megegyezés nélküli Brexitnél az adó- és vámszabályok változásán túl további következményekre, kockázatokra is fel kell készülni – hívta fel a figyelmet Hegedüs Sándor a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adóigazgatója.
Szinte mindenki számára ismert, hogy az átmenet nélküli kilépés esetén az export-import-vámszabályok azonnali hatálybalépésével kell számolni. Ennek azonban számos olyan gyakorlati következménye is van, amelyre felkészülni – a negatív forgatókönyv megvalósulása esetén – rendkívül rövid ideje maradhat az érintett piaci szereplőknek.
Kevesek által ismert például, hogy a magyar webáruházak egy jelentős része az Egyesült Királyságba van bejegyezve. Ezek amennyiben készletüket továbbra is ott tartják fenn, a vámolási költségek felmerülésével, illetve akár az áfaterhek növelésével is számolhatnak.
Amennyiben egy brit kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező cég eddig vámhatóságot érintő tevékenységet nem folytatott, annak most a vámigazgatási eljáráshoz, speciális azonosítót, úgynevezett VPID számot kell igényelnie. A rövid felkészülés során ajánlott lesz közvetlen, vagy közvetett vámügynök alkalmazása, amely a hatóság előtti eljárás során kellő ismerettel és gyakorlattal tudja az ilyen tapasztalatokkal nem rendelkező vállalkozások tevékenységét támogatni.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a közvetett vámügynökök alkalmazásával legtöbb esetben mentesülni lehet az import áfa finanszírozásától. Az import során a vámolás sokszor már az EU másik tagállamában megtörténik, ilyenkor akár mellőzhető az import áfa megfizetése, azonban ekkor – szemben a hazai vámkezeléssel – az EKAER bejelentés lesz megkerülhetetlen.
Fontos kiemelni, hogy a kilépéssel a 2018-ban a magyar adóalanyok által megfizetett brit áfa visszaigénylési kérelemének elektronikus benyújtására is csupán március 29-éig lesz mód. Ugyanakkor pozitív következmény lesz, hogy brit magánszemélyek számára nyújtott egyes szolgáltatások esetén a későbbiekben már nem kell magyar áfát felszámítani. Ilyenek például a reklámszolgáltatások, az adatfeldolgozás és információközlés, a tanácsadási tevékenység, és egyes pénzügyi szolgáltatások is.
A közösségen belül olyan jól bevált és szívesen alkalmazott megoldások, mint a vevői készlet, a háromszög, vagy láncügyeletek is új megközelítést igényelhetnek a későbbiekben, amennyiben az ügyletek kiinduló, vagy végpontja az Egyesült Királyságban lesz.
Mint ismert, a londoni parlament alsóháza várhatóan 2019. március 12.-i ülésnapján dönt – immár nem először – arról, hogy ratifikálja-e az ország Európai Unióból történő kilépését szabályozó megállapodást. Amennyiben a brit honatyák többsége nemmel szavaz, akkor másnap még egy szavazás lesz arról, hogy támogatják-e az úgynevezett megállapodás nélküli kilépést. Erre akkor is sor kerülhet, ha egy kijelölt rövid átmeneti időszakot jelölnek ki, ám az ismételten megállapodás nélkül telik el.
