A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A júliusinál magasabb drágulást legutóbb 2013 januárban mértek, akkor 3,7 százalékos volt az infláció mértéke.
Az első hét hónapban a fogyasztói árak átlagosan 2,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Az elmúlt egy évben a korábbi hónapokhoz hasonlóan a járműüzemanyagok, valamint a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, az üzemanyagokért 17,8 százalékkal, a dohányárukért 7,5 százalékkal kellett többet fizetni júliusban, mint egy évvel ezelőtt – mondta az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője.
A szezonálisan kiigazított éves maginfláció negyedik hónapja változatlanul 2,4 százalékos volt júliusban, és a júniusival egyező 0,3 százalékkal az előző hónaphoz képest.
Tavaly júliushoz képest az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 9,7, a száraztészta 9,2, a tejtermékek 7,2, a tojás és a liszt 7,0, az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 6,8 százalékkal drágult, a cukor 23,5 százalékkal olcsóbb lett.
Átlagosan 7,5 százalékkal nőtt az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni, de a tankönyvek továbbra is 58,7 százalékkal olcsóbbak mint egy évvel korábban.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,3, ezen belül a dohányáruké 7,5 százalékkal nőtt, lassabban az egy hónappal korábbi 8,9 százaléknál, a szeszes italok ára 3,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett.
A háztartási energia 1,5 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,3, a palackos gázé 7,2 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.
A ruházkodási cikkekért 0,7 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Legjobban a használtautók ára csökkent 8,9 százalékkal, míg az újak 6,2 százalékkal drágultak, a televíziók ára 6,3 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások árszintje az előző hónappal azonos mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ezen belül 10,5 százalékkal drágult a taxizás és 5,1 százalékkal csökkentek a telefon és internet tarifák. A külföldi nyaralás 4,7, a belföldi 7,5 százalékkal kerül többe, mint tavaly júliusban.
Júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,0 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett, ezen belül a járművek 1,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára 0,9, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatásoké 6,8 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkek 0,4, ezen belül a járműüzemanyagok 0,9 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia ára egyaránt 0,1 százalékkal emelkedett. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 2,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek:
Bitai Zsófia: ketyeg a Facebook 1,2 milliárd forintos bírságának befizetési határideje
2019. december 13.
A GVH rekordméretű, 1.2 milliárd Ft összegű bírságot szabott ki a Facebook-ra. Az esetet Dr. Bitai Zsófia, a Bitai & Partners ügyvédi iroda vezetője újságunkhoz eljuttatott közleményében elemezte.
Karácsonyi vásárok: résen van a NÉBIH
2019. december 13.
Kisebb szabálytalanságok mellett néhány esetben szankcióval járó súlyos higiéniai, jelölési és dokumentációs hiányosságok is előfordultak a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első hetében.
Nem gördített akadályt a Netrisk.hu és Biztositas.hu egyesülése elé a GVH
2019. december 13.
A biztosítók jelentős alkuereje miatt a GVH valószínűtlennek tartotta, hogy a tranzakciót követően az összefonódással létrejövő vállalkozás a biztosítások díját is befolyásoló jutalékemelést tudna érvényesíteni.
Brit választások: Boris Johnson győzelme a Brexit végigvitelét jelenti
2019. december 13.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a kormányzó Konzervatív Párt az előrejelzésekből következtethetően erőteljes új felhatalmazást kapott az előrehozott parlamenti választáson a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitelére.
A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése
2019. december 13.
A jogszabály megalkotását többek között a pénzügyi válság tapasztalatai indokolták, amelyek rámutattak arra, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők túlságosan rövid távú megtérülésre összpontosítanak.