Megrostálják a felszámolókat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) megújítja a felszámolók névjegyzékét, így a terveik szerint a felszámolók körében erősebben érvényesül az átlátható tulajdonosi szerkezet, a szakmaiság és a törvényes működés követelménye. A felszámolók szervezete szerint a kiválasztás az új indulóknak kedvez, miközben a régiek elvérezhetnek a méltánytalan feltételeken és hibapontokon. Mindeközben a felek a felszámolókat kiválasztó számítógépes rendszer algoritmusáról is vitatkoznak.

Szeptember 15-én hatályba lépett a felszámolók névjegyzékéről szóló jogszabály módosítása, amely szerint a nyilvántartásba vett felszámoló szervezetek keretszámát az eddig 108-ról – az előzetes hatástanulmányt és bírósági tapasztalatokat mérlegelve – 130-ra emelik. Erre azután került sor, hogy a tavaly decemberben módosított csődtörvény segítségével felülvizsgálták a felszámoló szervezetekkel szemben támasztott szakmai, etikai elvárásokat, továbbá átlátható és ellenőrizhető tulajdonosi szerkezetet követelnek meg, mert ezek a szervezetek bírósági kirendelés alapján, bírósági eljárásokban működnek közre. Változás volt az is, hogy a hatósági nyilvántartást a KIM Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) veszi át a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A felszámolói névjegyzék megújításával összefüggő pályázat azonban a jelenleg a jegyzékben szereplő felszámolók szerint több helyen méltánytalan velük szemben.

Lesöpörtek jó pár érvet az asztalról

„Bár a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületével (FOE) egyeztetett a minisztérium, de több érvünket a pályázat kiírásakor végül figyelmen kívül hagyták” – mondta el az Adó Online-nak Somogyi Ferenc, az egyesület elnöke. Ilyen volt például az is, hogy miközben eddig a két közgazdász, két jogász végzettségű alkalmazott mellett csak egy könyvvizsgálót kellett foglalkoztatnia a felszámolók jegyzékében szereplő cégnek, az új rendszerben már kettő ilyen szakemberre lesz szükség. Miközben a pályázaton a további szakirányú képzettségek és nyelvvizsgák után összesen 15 pontot lehet szerezni, nem tiszta a felszámolók számára, hogy mindezt hány alkalmazottal lehet véghezvinni, mert ezt nem részletezi a kiírás.

Mindemellett plusz pontot lehet azután is kapni, ha reorganizációs szakembereket is alkalmaz a pályázó, de ez a fajta szakképzettség nincs pontosan meghatározva. A felszámolók szövetségének elnöke szerint a minisztérium itt azt jelezte, hogy ezt majd az Oktatási Hivatal fogja meghatározni. Somogyi Ferenc úgy véli, ez nem túl megnyugtató, hiszen a pályázat benyújtására a szereplőknek nincs túl sok idejük. Ugyanígy időzavarba kerülhetnek amiatt is, hogy november 1-éig be kell nyújtaniuk a szakmai beszámolóikat, így abban még az októberben kapott végzéseiket is értékelniük kell, amely igencsak megnehezíti a dolgukat.

A szövetség elnöke azt is sérelmezte, hogy a pályázaton pluszpontot lehet azért kapni, ha a pályázó cég tulajdonosa könyvvizsgálói végzettséggel rendelkezik, azért viszont nem, ha felszámolóival. Azt sem tartja igazán a felszámolási szakmához szorosan kötődőnek, hogy az az induló cégeknek a közbeszerzői adatbázisban kell szerepelniük.

Lépéshátrányban a régiek?

Mindezeket összevetve úgy véli, hogy bár a pályázati kiírásban némileg több ponttal indulhatnak a régebben működő cégek, de az új indulók ezt könnyen behozhatják, hiszen míg a régebbieknél a korábbi tényleges teljesítmény alapján ítélnek, addig az újabbak csak az ígéreteikre tudnak hivatkozni. A régebbiek hátrányára példa, amikor a pályázó pénzügyi nyereségességét vizsgálják. Itt a pályázat szerint ha a benyújtásának évét megelőző két év adózás előtti eredménye pozitív, akkor 2-2 pontot kap a pályázó, ha a pozitív eredmény mértéke meghaladja a jegyzett tőke összegét, újabb 2 pont jár, viszont ha az adózás előtti eredmény negatív, az 2 pontos levonást jelent évente. Ezt az értékelést Somogyi Ferenc igazságtalannak tartja, mert egy-egy nagyobb ügy elhúzódása miatt a felszámolók az egyik évben könnyen veszteséges évet könyvelhetnek el, míg a bevétel a következő évben fut csak be, amikor pedig komoly profitot realizálhatnak. Így a normális üzletmenet miatt versenyhátrányuk adódik az újabb cégekkel szemben, akik esetleg a pályázatnak leginkább megfelelő cégüket választhatják ki.

Ráadásul a felszámolók érdekvédője azt sem érti, hogy míg eddig arra ösztönözték őket, hogy vállalkozásukba forgassák vissza a nyereséget, és így növeljék a tőkét, most mégis hátrány, ha magasabb a jegyzett tőkéjük, mint a profit. Ezeket a tételeket összeszámolva a 8 pontot a megfelelő profitot kimutató vállalkozásoknak odaadva, és a 4 pontot a nem teljesítőktől levonva, már 12 pont hátrány szedhető össze.

Kapcsolódó képzések a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán: Fizetésképtelenségi (csődjogi) szakjogász Csődjogi jogi szakokleveles szakember

Hibapontokon vérezhetnek el

A régi cégeknél a sokévi működés mellett természetesen hibák is adódtak, amelyeket a pályázat további pontlevonásokkal büntet, így végül az újak pályázati esélyei jobbak lehetnek. „Egyszerű adminisztrációs hibákból könnyen összejöhet 10-20 pont levonás” – mondta az Adó Online-nak egy neve elhallgatását kérő felszámoló.

A felszámolások után ugyanis kétféleképpen kapnak pénzt a felszámolók. Alapesetben a cég vagyonának 4+1 százaléka a bevételük, amelyből az egy százalékot a bírósági költségek fedezésére vissza kell utalniuk. A másik esetben, amikor az adott cégben nem maradt vagyon, akkor a 150 ezer forintos minimáldíjból kell állniuk a munkájuk költségét. Ez utóbbi esetben a felszámolónak nem kell a bíróságnak fizetnie. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem egyértelmű, hogy melyik elszámolás szerint kell eljárni, és ilyenkor a bíróság jelzi, ha a felszámolónak tartozása van.

A lapunknak nyilatkozó cégvezető szerint ilyenkor persze azonnal fizetnek, de a jelen pályázatban a bíróság felszólítása miatt is pontlevonás jár, így ők például közel 20 pont hátrányt szednek össze. Emellett többször előfordult olyan eset is, amikor valamelyik felszámolót kizártak egy ügyből, így azt nekik kellett átvenniük. Az adminisztráció azonban nem volt rendben, és csak később tudták a hiányosságokat pótolni, most azonban a pályázatban emiatt is pontlevonással büntetik majd őket.

Együttműködési kényszerben

A felszámolók szövetsége a pályázatból még több részt – összesen 52 pontot – kritizált, és a kifogásait levélben már közölte is a KIM-mel, amelyre egyelőre még nem érkezett válasz. A szakmai szervezet mindemellett értékeli a minisztérium kezdeményezését is, amellyel a szakma letisztulását akarja elérni, és a pályázatban egyértelművé teszi a felszámoló cégek tulajdonviszonyait. Erre leginkább azért lenne szükség, hogy ne legyenek összeférhetetlenségi gondok a felszámoló és az adós között, hiszen ez a tulajdonosi körökből egyértelműen kiderülne. A minisztérium közleménye szerint azonban nem csak az összeférhetetlenség kerülése szerepelt, de az új pályázattal a céljaik közt az is megjelent, hogy ne egy szűk tulajdonosi-befektetői kör számára legyen adott a lehetőség a névjegyzékben szereplésre.

Ezzel a céllal Somogyi Ferenc is egyetért, de arra is rámutatott, hogy a piac adottságai miatt a felszámoló vállalkozások egymásra vannak utalva. Mivel az ügyeket egy elektronikus rendszer segítségével sorsolják, nem kapnak minden megyében annyi munkát, amennyivel a helyi iroda és az ott dolgozók fenntartási költségeit fedezni tudnák. Ehhez egyébként megyénként 50-60 ügyre lenne szükség. Ezzel szemben vannak olyan megyék, ahol mindössze 8-10 ügy gyűlik össze. Ilyenkor ezeket átadják egy másik cégnek, amely az adott megyére koncentrál, cserében olyan ügyekért, amellyel nekik éri meg foglalkozni. Ilyenkor hivatalosan nem az ügyeket adják át, hanem a másik cég felszámoló alkalmazottját veszik fel a megállapodott időre munkaviszonyba, amely természetesen kölcsönösen működik. A vállalkozások között tehát, ha életben akarnak maradni, kialakul egyfajta adok-kapok viszony.

Ezzel nincs is akkora gond. Sokkal inkább azzal, hogy a minisztérium által is emlegetett szűk üzleti körök „valahogyan több zsírosabb ügyet kapnak” – utalt korrupcióra a lapunknak névtelenül nyilatkozó felszámoló. A cégek nyeresége ugyanis nem elsősorban attól függ, hogy hány ügyet kapnak, hanem hogy milyeneket. A kiürített minimáláras felszámolások mellett ugyanis a nagyobb pénzt a valódi vagyonnal rendelkező zsírosabb falatok hozzák. Bár az ügyek leosztását egy számítógépes program végzi, informátorunk szerint egyértelmű, hogy nem véletlenszerűen kapják egyes szereplők a bedőlt cégeket.

A számítógép nem nézi a szakértelmet

Az ügyeket véletlenszerűen osztó elektronikus kijelölési rendszer alapvetően nem jó megoldás – mondta el az Adó Online-nak Dietz-Blaskó Judit, a Transparency International kutatásvezetője, akinek tavaly decemberben jelent meg a hazai felszámolásokról írt tanulmánya. Ehhez a felszámolók, és a hitelezők a Transparency International rendelkezésére bocsátották jelentős munkabefektetéssel létrehozott adatbázisaikat és elemzéseiket, amelyek alapján az látható, hogy bizonyos felszámoló társaságokat egyes bíróságok/bírák – a többi felszámolóhoz viszonyítva – kiugróan nagy számban rendeltek ki.

A tanulmány végül nem állapította meg egyértelműen, hogy a számítógépes programmal manipuláltak: „a kiválasztási program teljes ismerete és a kiválasztás teljes átláthatósága nélkül nem lehet a rendelkezésre bocsátott adatokról elmondani, hogy befolyásolt a kiválasztási rendszer”.

Dietz-Blaskó Judit szerint a legfőbb gond az, hogy a kiválasztás teljességgel ad hoc alapon működik, és egyáltalán nem lehet tudni, hogy a számítógépes program hogyan működik. Az mindenesetre kiderült, hogy nem veszi figyelembe a szakmai tapasztalatokat. „Egy tejgazdaság felszámolásához pedig teljesen más kompetenciákra van szükség, mint egy bank esetében”.

KIM: mindenkinek áll a zászló

Az Adó Online megkérdezte a KIM-et is, akik levelükben közölték lapunkkal, hogy a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet ez év júliusában kihirdetett módosításának és a közzétett pályázati felhívás ismeretében, nem lehet egyetérteni azzal az összegző megállapítással, hogy a pályáztatás a mostani felszámolókat hátrányosan érinti, az új pályázókat pedig kedvezőbb helyzetbe hozza.

A jogszabálymódosítással egyébként a szakmai szervezetek és a közigazgatási szervezetek, a közhitelezők és a bíróságok egyetértettek. A tervezetet a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületével a minisztérium többször egyeztette, és számos javaslatukat beépítette az új szabályozásba. A felszámolóknak azokat a javaslataikat nem tudták elfogadni, amelyek közvetlenül vagy közvetve azt eredményezték volna, hogy a mostani felszámoló szervezetek a névjegyzék-megújító pályáztatás során a névjegyzékben maradtak volna, és csak a keretszám fennmaradó 20 helyére jöhettek volna új szervezetek. Ez a megoldás nyilvánvalóan sértette volna a pályázók esélyegyenlőségét.

Mindemellett a KIM elismeri, hogy valóban vannak olyan jogszabálysértések, amelyeket csak a mostani felszámoló szervezetek esetében lehet értelmezni.

A minisztérium válaszlevele szerint nem lehet elvitatni ezen büntető pontrendszer jogosságát, hiszen a 7 évenkénti pályáztatás célja többek között az, hogy a kirívóan jogszabálysértően vagy hanyagul működő felszámoló szervezetek helyére újak kerüljenek. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a felszámoló szervezet a bírósági eljárásban működik közre, a bíró „meghosszabbított keze”, gazdasági és jogi szakértő. Vele szemben tehát fokozottak a jogi és társadalmi elvárások. Igazságszolgáltatási érdek tehát, hogy a felszámoló szervezetek a jogszabályoknak megfelelően működjenek, átlátható legyen a tulajdonosi szerkezetük, és megfelelő szakemberállománnyal rendelkezzenek.

A KIM felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan plusz pontot hozó szempontok is a pályázatban, amit csak jelenlegi vagy volt felszámoló szervezet kaphat, ezzel a jól működő felszámoló cégek ellensúlyozni tudják a kisebb súlyú hibáik miatt mínusz pontokat. Plusz pont jár pl. azért, ha a felszámoló sikeresen perli vissza a jogtalanul elvont csődvagyont, érvényesíti a felszámolás alá került szervezet követeléseit, a felszámolás alá került agrárvállalkozásoknál gondoskodik a termőföld vagyon védelméről, hatékony belső ellenőrzési és panaszkezelési rendszert épít ki a visszaélések megelőzésére.

Ezen túl a jogszabály szakmai és képzettségi követelményeket határoz meg, és ehhez olyan pontozási rendszer társul, amely a szakmai kvalitásokat preferálja – áll a tárca kérdéseinkre eljuttatott válaszában.

Változott a számítógép algoritmusa

A felszámolási névjegyzék újraszabályozása melletti érvként a minisztérium a jobb ellenőrizhetőséget is felhozta közleményében. Ezért is kérdeztük meg a KIM-et, hogy az átláthatóság érdekében nem tervezik-e a felszámolók véletlenszerű kiválasztását biztosító rendszer átalakítását is?

Mint azt az igazságügyi minisztérium lapunknak megírta, a csődeljárásban a vagyonfelügyelőket, a felszámolási eljárásban pedig az ideiglenes vagyonfelügyelőket és a felszámolókat a bíróság jelöli ki. A csődtörvény értelmében a főszabály az informatikai támogatással megvalósuló kiválasztás. A csődtörvény felhatalmazása alapján adták ki azt a miniszteri rendelet, amely szabályozza, hogy a kijelölést milyen számítógépes program támogatja, és melyek a számítógépes program működési elvei. Ezt a számítógépes programot az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jogelődje, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala fejlesztette ki, és ma az OBH üzemelteti. A minisztérium tudomása szerint az üzemeltető kiépített egy olyan ügyfélkapcsolati rendszert, ami kezeli a felszámolóknak a rendszerrel összefüggő esetleges javítási igényeit, és kivizsgálja panaszaikat.

Említést érdemel továbbá, hogy az utóbbi években tapasztalt kiugró ügyszámokat vélhetően az okozta, hogy a miniszteri rendelet lehetővé tette azt, hogy a szoftver automatikusan a kényszer-végelszámolási ügyekben eljáró szervezetet ajánlja fel felszámolóként, az ügyek gyorsítása érdekében. Tekintettel a FOE által jelzett kedvezőtlen felszámolói tapasztalatokra, a legutóbbi jogszabálymódosítás ezt a szabályt kivette, ezzel a problémát megszüntette. A számítógépes program algoritmusa továbbá automatikusan kezeli azt a helyzetet is, ha egy felszámoló szervezet a véletlenszerű elektronikus kiválasztás folytán aránytalanul sok ügyet kapna. A felszámoló szervezetek által korában jelzett problémák tehát remélhetően megszűnnek.

A csődtörvény csak kivételesen enged eltérést az elektronikus kijelölés főszabálya alól. Ha az eljáró bíróság ezzel a kivételes lehetőséggel él, akkor felszámoló kirendeléséről szóló végzés indokolásában fel kell tüntetnie azt a tényt, hogy nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót (vagyonfelügyelőt) rendelte ki, és meg kell jelölnie az elektronikus rendszer által javasolt felszámolót (vagyonfelügyelőt) is, részletesen feltüntetve a főszabálytól való eltérés alapjául szolgáló indokokat, így különösen azt, hogy az egyedileg kirendelt felszámoló szervezet rendelkezik a csődeljárással vagy felszámolási eljárással érintett adós sajátosságaihoz szükséges szakértelemmel és megfelelő kapacitással.

Tervezzen az őszre Hungary Cardért! Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át! Rendezvénynaptárért kattintson >>>

---