Megugrottak a termelői árak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliusban a belföldi értékesítési árak 18,3 százalékkal, az export értékesítési árak 13,0 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. Az ipari termelői árak átlagosan 14,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónapban a belföldi árak 15,4 százalékkal, az exportárak 9,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a termelői árak együttes emelkedése 11,6 százalékos volt júniusban.

Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása, valamint a forint euróval szembeni árfolyamváltozása befolyásolta – fűzte hozzá a jelentés.

Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 3,3 százalékkal, az exportértékesítés árai 3,6 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak összességében 3,5 százalékkal nőttek.

A belföldi termelői árak 18,3 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóiparban 14,9 százalékkal, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 26,1 százalékkal emelkedtek az árak.

A belföldi áremelkedést a kőolajfinomítás és a vegyipar árainak 42,2, illetve 34,1 százalékos emelkedése táplálta, de fémtermékek és alapanyagok termelői ára is 24,8 százalékkal magasabb volt a tavaly júliusinál. Az élelmiszerek termelői áremelkedése 0,6 százalékponttal tovább gyorsult júniushoz képest és 6,6 százalékos volt. A járműipar 5,0 százalékkal emelte árait egy év alatt, bár júniusban az éves emelkedés még 1,7 százalékos volt. A számítástechnikai cikkek termelői ára 1,1 százalékkal nőtt, a gépgyártásban 4,6 százalékos volt az emelkedés, míg a villamosberendezések 11,2 százalékkal kerültek többe.
A fogyasztási cikkek termelői ára átlagosan 5,1 százalékkal nőtt, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek 8,7 százalékkal lettek drágábbak tavaly júliushoz képest. A beruházási javak termelői ára 6,4 százalékkal lett magasabb.

Az ipari exportértékesítési árak 13,0 százalékos emelkedésén a 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 9,2 százalékos, a 4,5 százalékos súlyú energiaiparban 117,4 százalékos volt az emelkedés üteme, amit a világpiaci árak emelkedése, a forint gyengülése, valamint a nyersanyagok árának tavaly nyári visszaesése okozott.

A forint árfolyama tavaly július óta az euróval szemben 1,8 százalékkal (6,24 forinttal) gyengült, a dollárhoz képest 1,4 százalékkal (4,35 forinttal) erősödött.

Exportban is a kőolajfeldolgozás és a vegyipar vezette az éves áremelkedést a feldolgozóiparon belül 68,4, illetve 44,8 százalékkal. A járműgyártás exportárai 3,6 százalékkal, a számítástechnikai termékeké 3,3 százalékkal nőttek, a gépiparban 4,2 százalékos volt az emelkedés. A villamosberendezések exportára 6,9 százalékkal, az élelmiszereké 9,3 százalékkal nőtt. A gyógyszeripar exportárai egyetlen hónap alatt 5,6 százalékkal emelkedtek, amivel 6,3 százalékkal nőttek a tavaly júliusi szint fölé.

Az év első hét hónapjában a belföldi értékesítés árai 10,9 százalékkal, az exportértékesítés árai 9,9 százalékkal, az ipari termelői árak összességében 10,3 százalékkal nőttek

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.