Mennyibe kerül a követhető pénztárgép?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági tárca egyelőre nem árult el részleteket arról, hogyan is kell majd a pénztárgépek és a NAV között online összeköttetést teremteni, de azt megtudtuk az adóhatóságtól, hogy eddig mire használták fel a pénztári adómemóriát. Az Adó Online a gazdasági minisztérium által emlegetett bolgár példa alapján kiderítette azt is, milyen költségekre számíthatnak a váltással a kiskereskedők.


Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az egyenlegjavító csomag részeként október elején bejelentette, hogy az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számolnak jövőre annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben. Az NGM közleményében még hangsúlyozta: több nemzetközi példa mutatja, köztük a bolgár is, hogy komoly eredményeket lehet elérni a bevételek eltitkolásának visszaszorítása terén a korszerű, a tényleges forgalmat, annak időbeli eloszlását könnyen áttekinthetővé, ellenőrizhetővé tevő pénztárgépek bevezetésével. Az adatok elemzésével könnyebben kiszűrhető, ha valamely gazdálkodó bevételét eltitkolva rövidíti meg az adóbevételeket.

Az Adó Online kereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de a bejelentett intézkedésről még nem árultak el részleteket, mondván, azokat csak a következő hetekben dolgozzák ki. Ezért egyelőre igyekeztünk más forrásból, többek közt az adóhivataltól informálódni, mire is lehetnek jók a pénztárgépekből származó adatok.

500 ezres bírságot oszthatnak a pénztárgépek miatt

A Nemzeti Adó és Vámhivatal a jövőbeni tervekről nem nyilatkozik, mert csak végrehajtó szerv, de arról szívesen tájékoztatták az Adó Online-t, hogy a pénztárgépek információit jelenleg hogyan dolgozzák fel. Linczmayer Szilvia, adószakmai szóvivő lapunknak elmondta, hogy a pénztárgépekben tárolt adómemóriát az adóhatóság egyrészt utólagos adóellenőrzésekkor használhatja, másrészt a helyszínen (üzletben) járó revizor ellenőrizheti a pénztárgépek szabályszerű működését, nyilvántartás szabályszerű vezetését.

Első esetben a vállalkozók által bevallott jövedelmet vetik össze a pénztárgépek által rögzített bevételek összegével, és ha itt jelentős differencia adódna, akkor mindjárt kiderül, hogy valamilyen jövedelmet el akartak titkolni.

A második esetben az adórevizor akár a pénztárgép addigi adómemóriáját kiírhatja, de ellenőrizheti a pénztárgépnaplót is. Ennek mindig a helyszínen kell lennie, és a pénztárgéppel kapcsolatos minden egyes eseményt rögzíteni kell benne. Így szerepelnie kell benne a javításnak, az adómemória kiíratatásának, esetleges törlésének is. Ha revizor a pénztárgép vagy a pénztárgépnaplóval kapcsolatosan hiányosságot talál, akár 500 ezer forintos mulasztási bírságot is kiszabhat. (Az ellenőrzés során szerzett információk pedig egy utólagos ellenőrzés során felhasználhatóak.)

Emellett a revizor kérhet úgynevezett pénztárrovancsot is, amikor a pénztár teljes tartalmát és a beütött összegeket is összevetik, így kiderül ha a kasszában olyan pénzek is vannak, amelyekről nem adtak nyugtát.

Ezt persze a pénztárosok úgy is kivédhetik, ha a be nem ütött vásárlásokat nem a kasszába teszik, hanem külön kezelik. Ilyenkor azonban még a próbavásárláskor az ellenőr láthatja, hogy hová tették a számla nélküli összegeket, és ez alapján is kiszabhatják a bírságot.

Az adószakmai szóvivő mindemellett felhívta a figyelmet, hogy a pénztárgépek kezelésére igen szigorú szabályok vonatkoznak. Kizárólag az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság által jóváhagyott készülékeket használhatják a vállalkozások. A gépeket javító szervizeknek is külön engedéllyel kell rendelkezniük, és a szervizeknek is meghatározzák, hogy melyik típusokat szerelhetik.

Az adómemóriát minden év végén ki kell íratni, az elektronikus pénztárgépek esetén CD-n meg kell küldeni az adóhatóságnak, nem elektronikus pénztárgép esetén pedig elévülésig meg kell őrizni. Ezt bármikor ellenőrizheti a NAV, adatait összevetheti a bevallások adataival. Az adómemória napokra és áfakulcsokra lebontva rögzíti a teljes éves bevételt.

Többfajta találgatás napvilágot látott arról, hogy a napi online pénztári adatok hogyan könnyíthetnék meg az adóhatóság munkáját, például láthatnák, ha egy amúgy működő vállalkozásnak nincsenek pénztári bevételei. Ez alapján aztán próbavásárlásokat indíthatnának, lebuktatva a számla nélküli feketebevételeket. A NAV sajtóosztályán azonban az ilyen találgatásokat nem kommentálták, és a jövőbeni jogszabály ismerete nélkül arra sem kívántak válaszolni, hogy az online pénztári információk hogyan tudnák segíteni a hivatal munkáját.

A régit foltozni, vagy újat venni?

Amíg nem lehet tudni, hogy a kormány milyen megoldást választ a pénztárgépek és a NAV összekötésére, külföldi példákból érdemes kiindulnunk. Egyes sajtóinformációk szerint az NGM szakértői már el is mentek a Bulgáriába vizsgálódni. Ha pedig a balkáni ország rendszerét vesszük alapul, akkor pénztárgépenként 30-60 ezer forintos egyszeri költséggel, valamint 800-1000 forintos havi díjjal kell majd számolniuk a kiskereskedőknek – mondta el Várkonyi Gábor, a pénztárgéptechnikai szolgáltatásokkal foglalkozó POG Kft. ügyvezető igazgatója az Adó Online-nak.

A pénztárgépüzletben járatos cégvezető kifejtette, az adatforgalomra képes készülék ára leginkább attól függ, hogy alkalmas-e a régi pénztárgép az adattovábbító eszközhöz való csatlakozásra, azaz van-e soros portja, kivezetése. Emellett továbbra is kérdéses, hogy az NGM milyen megoldást választ, ugyanis lehetséges, hogy az adómemóriát őrző fekete dobozok cseréjére is szükség lehet, amely tovább drágítja majd a váltást. Ha csak eszközt kell csatlakoztatni a pénztárgéphez, akkor 30 ezer forint körüli összegből megoldható. Ha viszont fekete dobozt is cserélni kell, akkor 50-60 ezer forintba is kerülhet a váltás. Ebben az esetben viszont egy, a bolgár piacon árult, Kínában gyártott termék árából kiindulva már érdemes lehet elgondolkodni új készülék megvásárlásán, amit nagyjából ugyanannyiba kerülne, mint a kibővítés.

A havi adatforgalmat előre láthatóan egy GPRS-alapú adattovábbító eszköz küldené a NAV szervereinek egy zárt vonalon keresztül. A szakember szerint akár a nyugtánkénti adattovábbítást, akár a nap végit választja a kormány, a kommunikáció havi költsége akkor is hozzávetőleg 800 forintból kijön, de legfeljebb 1000 forintig terjedhet.

Mindemellett a nagyobb hálózatban álló kiskereskedelmi cégek már eddig is beküldték a cég központi szervereinek a pénztárgépforgalmunkat, amely alapján mindig lehet látni az aktuális eszközkészletet. Így például bárki megnézheti egy nagy bútorbolt honlapján, hogy a bolthálózatában melyik üzletben lehet még kapni a keresett árut. Ebből kifolyólag lehet, hogy számukra egyszerű megoldást jelenthetne az is, ha ezt az adatforgalmat a NAV-hoz is átirányítanák. Az ilyen konkrét megoldások megtalálásához azonban mindenképpen szükség van arra, hogy a kormány kihirdesse, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az adatoknak.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).