Mit kell tudni a végelszámolásról? (II. rész)

Szerző: BDO Magyarország
Dátum: 2014. október 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági válság bekövetkezte óta csúcsra jár a társaságok jogutód nélküli megszűnése Magyarországon, hónapról-hónapra rekordokat dönt a becsukott cégek száma. Szerencsésebb esetben a társaságok tulajdonosai döntenek arról, hogy jogutód nélkül meg szeretnék szüntetni a céget olyan módon, hogy a fennálló kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget kívánnak és tudnak is tenni, a megmaradó vagyontárgyakat pedig egymás között osztják fel. Ezt az eljárást nevezzük végelszámolásnak. Cikksorozatunk előző részében a végelszámolás megindításával kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze, amelyben bemutattuk a végelszámoló és a korábbi vezető tisztségviselő feladatait és felelősségét. Cikksorozatunk mostani részében a végelszámolás lefolytatásának és befejezésének eljárásjogi kérdéseit vesszük górcső alá.


1. A végelszámoló legfontosabb feladatai a végelszámolás során

A végelszámoló eljárás során meglévő felelőssége kettős. Nyilvánvalóan az általa képviselt társaság érdekében kell eljárnia, azonban a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Legfontosabb feladatai a végelszámolás során:

  1. felméri a társaság vagyoni helyzetét, ennek során

    1. követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti,

    2. jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,

    3. vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti,

    4. a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja

  2. a végelszámolás befejezésekor a cég működését megszünteti.

A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Ha a végelszámolás alatt álló cég vagyonában olyan vagyoni értékű jog (szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegy használati jog) tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a végelszámoló a vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani. A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles harmadik személyt megbízni, akinek részére át kell adnia az ügy összes körülményei figyelembevételével erre a célra képzett lekötött tartalékot. A megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon.

A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított hatvan napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet. Végelszámolási kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a cég bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható.

A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni és a cég törlésére irányuló kérelmet be kell nyújtani a cégbírósághoz. Ha ez a rendelkezésre álló időn belül nem történik meg, a bíróság kényszertörlési eljárás lefolytatását rendeli el. A végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.

A végelszámoló a társaságot terhelő adókötelezettségeket a végelszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.

A végelszámolás alatt az adózó az általános szabályok szerint teljesíti bevallási kötelezettségeit, azzal, hogy a bevalláson a végelszámolás tényét „V2”-es jelzéssel jelölni kell.

Az adóbevallások benyújtása alól a végelszámoló nem mentesülhet azon körülmény miatt, hogy a társaság tevékenységét befejezte, gazdasági tevékenységet nem végez. Az adóbevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha adófizetési kötelezettség nem keletkezett. Ugyanakkor a bevallás benyújtásával egyenértékű, ha a társaság a 14NY jelű űrlapon a bevallás benyújtására előírt határidőig nyilatkozik arról, hogy adókötelezettsége nem keletkezett. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a végelszámolás megindításához kapcsolódó V1-es jelzésű tevékenységzáró bevallások 14NY űrlappal nem válthatóak ki.

A végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot a végelszámolóval szemben állapítja meg az adóhatóság, aki akkor mentesülhet a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

Amennyiben a végelszámolás egy éven belül nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az adóév(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó adóév 12 hónapnál rövidebb is lehet. Pl. ha a végelszámolás kezdő napja 2013. október 1. és a végelszámolás egy év alatt nem fejeződik be, akkor az első üzleti év 2013. október 01-től 2014. szeptember 30-ig tart. Ha a végelszámolás 2014. november 15-én fejeződik be, akkor a második üzleti év időszaka a 2014. október 01. – 2014. november 15. közötti időszak.

Ha a végelszámolás egy éven belül nem fejeződik be, a végelszámoló köteles üzleti évenként elkészíteni és a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül letétbe helyezni és közzétenni a számviteli beszámolót.

2. A végelszámolás befejezése

Ahogyan a korábbiakban már jeleztük a végelszámolási eljárást a kezdő időponttól számított legkésőbb 3 éven belül be kell fejezni. A Ctv. azonban – a végelszámolás kezdetéhez hasonlóan – a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódóan is felállít bizonyos korlátokat, amikor a végelszámolást nem lehet befejezni. Így többek között akkor, ha

  1. a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető,

  1. a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya,

  1. a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

A végelszámoló a végelszámolás utolsó üzleti évéről is köteles beszámolót készíteni és azt a legfőbb szerv elé terjeszteni, amelyben az eszközöket és az esetleges kötelezettségeket piaci értéken kell szerepeltetni. Főszabály szerint a zárómérlegben kötelezettség már nem szerepelhet, kivéve, ha arra a meglévő eszközök fedezetet nyújtanak, vagy arról a vagyonfelosztási javaslatban rendelkeztek, (pl. tartozásátvállalás, elengedés stb.) Itt szeretnénk külön felhívni a figyelmet, hogy a társaság tagjai által esetlegesen korábban nyújtott tagi kölcsönök is kötelezettségnek minősülnek, melyeket mindenképpen vissza kell fizetni, vagy azokról más módon rendelkezni kell.

A végelszámoló a záróbeszámolón kívül zárójelentést (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést) és vagyonfelosztási javaslatot is köteles készíteni és a legfőbb szerv elé terjeszteni. A vagyonfelosztási javaslatba kerülő eszközöket és az esetleges kötelezettségeket piaci értéken kell szerepeltetni.

A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban – szükség esetén – rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.

A vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

Mindezeken túl a végelszámoló a végelszámolás befejezésére utaló V3-as jelzéssel elkészíti a záró adóbevallásokat, melyek benyújtása kötelező, azokat NY jelű űrlappal nem lehet kiváltani.

A záró adóbevallásokat (leggyakrabban: 1471-es bevallás a társasági adóra, 1465-ös bevallás az általános forgalmi adóra, 1408-as bevallás a személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolódó közterhekre, 1401-es bevallás az egyéb adókötelezettségekre) az Art. alapján a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg kell benyújtani az adóhatósághoz. A kormányrendelet alapján a záróbeszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló cégbírósági változásbejegyzési kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a végelszámolási eljárást lezáró bevallásokat – függetlenül azok darabszámától –egyidejűleg kell benyújtani. A bevallásokban szereplő adófizetési kötelezettségeket a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.

A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni.

A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. (08-as bevallás) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a törlési kérelem mellékleteként a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

A társaság törlésére csak azt követően kerülhet sor, ha az állami adóhatóság arról értesíti a Cégbíróságot, hogy a társaságnál adóhatósági eljárás nincsen folyamatban, valamint a társaságnak vám- illetve adótartozása nincsen. Az adóhatóság az ügyfél külön kérelme nélkül a záró beszámoló közzétételét követő 90 napon belül, vagy az akadály megszűntét követően haladéktalanul köteles az értesítést megküldeni a Cégbíróság felé.

A cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni.

3. Döntés a cég működésének továbbfolytatásáról

Természetesen van lehetőség arra, hogy a legfőbb szerv a végelszámolás során arról határozzon, hogy a végelszámolást megszünteti és a cég a működését továbbfolytatja. Az erre irányuló döntést legkésőbb a törlési kérelem cégbírósági benyújtásáig lehet meghozni. A záróbevallásokat illetve záróbeszámolót ezekben az esetekben is el kell készíteni, viszont jelezni szükséges bennük, hogy a végelszámolás a működés továbbfolytatásával szűnt meg. Ebben az esetben a végelszámoló megbízásának visszavonásáról, a végelszámoló díjának megállapításáról és kifizetéséről és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról is dönteni kell.

Cikksorozatunk következő és egyben lezáró részében a egyes adózási anyagi jogi jogszabályok végelszámoláshoz kapcsolódó előírásait mutatjuk be, bemutatva az Áfa törvény, az Szja. törvény és a Tao. törvény vonatkozó rendelkezéseit.

A cikk szerzője Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek:


Rekordbővülést ért el a lízingpiac
2018. augusztus 13.

Az új finanszírozások összege elérte a 329 milliárd forintot, ami sokéves csúcsnak számít, és 18 százalékos növekedést jelent éves szinten - közölte a Magyar Lízingszövetség.

Vágtat az ipar
2018. augusztus 13.

Júniusban az ipari termelés 4,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző havi alig 0,4 százalékos emelkedés után.

Ötödével nőtt az építőipari termelés az első félévben
2018. augusztus 10.

Júniusban az építőipari termelés a nyers adatok szerint 28,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a májusi 15,3 százalékos emelkedés után. Az előző havihoz mérten 7,2 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés.