Mit kell tudni a végelszámolásról? (II. rész)

Szerző: BDO Magyarország
Dátum: 2014. október 21.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági válság bekövetkezte óta csúcsra jár a társaságok jogutód nélküli megszűnése Magyarországon, hónapról-hónapra rekordokat dönt a becsukott cégek száma. Szerencsésebb esetben a társaságok tulajdonosai döntenek arról, hogy jogutód nélkül meg szeretnék szüntetni a céget olyan módon, hogy a fennálló kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget kívánnak és tudnak is tenni, a megmaradó vagyontárgyakat pedig egymás között osztják fel. Ezt az eljárást nevezzük végelszámolásnak. Cikksorozatunk előző részében a végelszámolás megindításával kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze, amelyben bemutattuk a végelszámoló és a korábbi vezető tisztségviselő feladatait és felelősségét. Cikksorozatunk mostani részében a végelszámolás lefolytatásának és befejezésének eljárásjogi kérdéseit vesszük górcső alá.


1. A végelszámoló legfontosabb feladatai a végelszámolás során

A végelszámoló eljárás során meglévő felelőssége kettős. Nyilvánvalóan az általa képviselt társaság érdekében kell eljárnia, azonban a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Legfontosabb feladatai a végelszámolás során:

  1. felméri a társaság vagyoni helyzetét, ennek során

    1. követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti,

    2. jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,

    3. vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti,

    4. a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja

  2. a végelszámolás befejezésekor a cég működését megszünteti.

A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Ha a végelszámolás alatt álló cég vagyonában olyan vagyoni értékű jog (szerzői jogi felhasználási, szabadalomhasznosítási, védjegy használati jog) tartozik, amely a kizárólagos jog jogosultjának engedélye alapján, az engedély szerinti terjedelemben áll fenn és a jogosult engedélye nem terjed ki a jog harmadik személynek történő átengedésére, a végelszámoló a vagyoni értékű jogra vonatkozó szerződést köteles felmondani. A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles harmadik személyt megbízni, akinek részére át kell adnia az ügy összes körülményei figyelembevételével erre a célra képzett lekötött tartalékot. A megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon.

A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított hatvan napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet. Végelszámolási kifogásnak van helye akkor is, ha a végelszámoló a cég bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható.

A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni és a cég törlésére irányuló kérelmet be kell nyújtani a cégbírósághoz. Ha ez a rendelkezésre álló időn belül nem történik meg, a bíróság kényszertörlési eljárás lefolytatását rendeli el. A végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámoló évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.

A végelszámoló a társaságot terhelő adókötelezettségeket a végelszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.

A végelszámolás alatt az adózó az általános szabályok szerint teljesíti bevallási kötelezettségeit, azzal, hogy a bevalláson a végelszámolás tényét „V2”-es jelzéssel jelölni kell.

Az adóbevallások benyújtása alól a végelszámoló nem mentesülhet azon körülmény miatt, hogy a társaság tevékenységét befejezte, gazdasági tevékenységet nem végez. Az adóbevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha adófizetési kötelezettség nem keletkezett. Ugyanakkor a bevallás benyújtásával egyenértékű, ha a társaság a 14NY jelű űrlapon a bevallás benyújtására előírt határidőig nyilatkozik arról, hogy adókötelezettsége nem keletkezett. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a végelszámolás megindításához kapcsolódó V1-es jelzésű tevékenységzáró bevallások 14NY űrlappal nem válthatóak ki.

A végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot a végelszámolóval szemben állapítja meg az adóhatóság, aki akkor mentesülhet a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

Amennyiben a végelszámolás egy éven belül nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az adóév(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó adóév 12 hónapnál rövidebb is lehet. Pl. ha a végelszámolás kezdő napja 2013. október 1. és a végelszámolás egy év alatt nem fejeződik be, akkor az első üzleti év 2013. október 01-től 2014. szeptember 30-ig tart. Ha a végelszámolás 2014. november 15-én fejeződik be, akkor a második üzleti év időszaka a 2014. október 01. – 2014. november 15. közötti időszak.

Ha a végelszámolás egy éven belül nem fejeződik be, a végelszámoló köteles üzleti évenként elkészíteni és a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül letétbe helyezni és közzétenni a számviteli beszámolót.

2. A végelszámolás befejezése

Ahogyan a korábbiakban már jeleztük a végelszámolási eljárást a kezdő időponttól számított legkésőbb 3 éven belül be kell fejezni. A Ctv. azonban – a végelszámolás kezdetéhez hasonlóan – a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódóan is felállít bizonyos korlátokat, amikor a végelszámolást nem lehet befejezni. Így többek között akkor, ha

  1. a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető,

  1. a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya,

  1. a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

A végelszámoló a végelszámolás utolsó üzleti évéről is köteles beszámolót készíteni és azt a legfőbb szerv elé terjeszteni, amelyben az eszközöket és az esetleges kötelezettségeket piaci értéken kell szerepeltetni. Főszabály szerint a zárómérlegben kötelezettség már nem szerepelhet, kivéve, ha arra a meglévő eszközök fedezetet nyújtanak, vagy arról a vagyonfelosztási javaslatban rendelkeztek, (pl. tartozásátvállalás, elengedés stb.) Itt szeretnénk külön felhívni a figyelmet, hogy a társaság tagjai által esetlegesen korábban nyújtott tagi kölcsönök is kötelezettségnek minősülnek, melyeket mindenképpen vissza kell fizetni, vagy azokról más módon rendelkezni kell.

A végelszámoló a záróbeszámolón kívül zárójelentést (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést) és vagyonfelosztási javaslatot is köteles készíteni és a legfőbb szerv elé terjeszteni. A vagyonfelosztási javaslatba kerülő eszközöket és az esetleges kötelezettségeket piaci értéken kell szerepeltetni.

A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban – szükség esetén – rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.

A vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

Mindezeken túl a végelszámoló a végelszámolás befejezésére utaló V3-as jelzéssel elkészíti a záró adóbevallásokat, melyek benyújtása kötelező, azokat NY jelű űrlappal nem lehet kiváltani.

A záró adóbevallásokat (leggyakrabban: 1471-es bevallás a társasági adóra, 1465-ös bevallás az általános forgalmi adóra, 1408-as bevallás a személyi jellegű kifizetésekhez kapcsolódó közterhekre, 1401-es bevallás az egyéb adókötelezettségekre) az Art. alapján a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg kell benyújtani az adóhatósághoz. A kormányrendelet alapján a záróbeszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló cégbírósági változásbejegyzési kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a végelszámolási eljárást lezáró bevallásokat – függetlenül azok darabszámától –egyidejűleg kell benyújtani. A bevallásokban szereplő adófizetési kötelezettségeket a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.

A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni.

A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. (08-as bevallás) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a törlési kérelem mellékleteként a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.

A társaság törlésére csak azt követően kerülhet sor, ha az állami adóhatóság arról értesíti a Cégbíróságot, hogy a társaságnál adóhatósági eljárás nincsen folyamatban, valamint a társaságnak vám- illetve adótartozása nincsen. Az adóhatóság az ügyfél külön kérelme nélkül a záró beszámoló közzétételét követő 90 napon belül, vagy az akadály megszűntét követően haladéktalanul köteles az értesítést megküldeni a Cégbíróság felé.

A cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni.

3. Döntés a cég működésének továbbfolytatásáról

Természetesen van lehetőség arra, hogy a legfőbb szerv a végelszámolás során arról határozzon, hogy a végelszámolást megszünteti és a cég a működését továbbfolytatja. Az erre irányuló döntést legkésőbb a törlési kérelem cégbírósági benyújtásáig lehet meghozni. A záróbevallásokat illetve záróbeszámolót ezekben az esetekben is el kell készíteni, viszont jelezni szükséges bennük, hogy a végelszámolás a működés továbbfolytatásával szűnt meg. Ebben az esetben a végelszámoló megbízásának visszavonásáról, a végelszámoló díjának megállapításáról és kifizetéséről és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról is dönteni kell.

Cikksorozatunk következő és egyben lezáró részében a egyes adózási anyagi jogi jogszabályok végelszámoláshoz kapcsolódó előírásait mutatjuk be, bemutatva az Áfa törvény, az Szja. törvény és a Tao. törvény vonatkozó rendelkezéseit.

A cikk szerzője Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek:


A cégek alig törődnek a kiberbiztonsággal
2018. november 15.

A cégek alig törődnek a kiberbiztonsággal

A digitális átalakulás tovább növelte a vállalatok kiberfenyegetettségét, mégsem tesznek eleget a cégek a kockázatok ellen – mutat rá az EY Globális Információbiztonsági felmérése.

Brexit: közel a megállapodás
2018. november 15.

Brexit: közel a megállapodás

A brit kormány jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet - közölte szerda este, a kabinet ötórás soron kívüli ülése után Theresa May brit miniszterelnök.

Csökkent a hazai kkv-k optimizmusa
2018. november 14.

A hazai kkv-k várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 10 pontot csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. Bár az index továbbra is a pozitív tartományban van, a hangulatromlás mögött az áll, hogy a cégek növekvő közterhekre és magasabb hitelkamatokra számítanak, miközben az elmúlt hónapok gazdasági intézkedései inkább negatívan hatottak versenyképességükre.

Csökkent az üzemanyagok ára
2018. november 14.

A Mol Nyrt. bruttó 7 és bruttó 3 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.

Követhetővé válnak az ajánlott levelek
2018. november 13.

A feladástól a kézbesítésig követhető lesz a könyvelt postai levélküldemények útja, a projekt az Európai Unió támogatásával és a magyar költségvetés társfinanszírozásával valósul meg.