Munkavállalói költségkedvezmény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Költségmentesen pereskedhetnek az alacsonyabb keresetű munkavállalók a foglalkoztatóikkal szemben. A januártól élő szabály ugyanakkor a munkáltatók számára is újabb kötelezettséggel jár.

Korábban a munkaviszonnyal kapcsolatos perek úgynevezett tárgyi költségmentes eljárások voltak, azaz a per tárgyára tekintettel járt a költségmentesség, így a munkavállalónak nem kellett sem az illetéket, sem egyéb költségeket (szakértői díjakat, tanúk díját stb.) fizetnie. A munkáltatóknak ellenben pervesztességük esetén, annak arányában viselniük kellett a perköltségeket is. Két ével ezelőtt jelentősen megváltozott a helyzet. A munkaviszonnyal kapcsolatos pereket kivették a költségmentes eljárások köréből. Helyette a félként fellépő munkavállalóknak tárgyi költségfeljegyzési jogot biztosítottak. Ez azt jelentette, hogy a per megindításakor nem kellett az illetéket leróniuk, illetve az eljárás folyamán felmerülő különböző díjakat megfizetniük, mivel azokat az állam előlegezte meg. A pervesztes dolgozónak utólag azonban viselnie kellett a perköltségeket. E kötelezettség alól csak az arra rászorultak mentesülhettek, ha személyes mentességet kértek.

Idén januártól él az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény, amely azonban csak azokat a kiskeresetű munkavállalókat illeti meg, akiknek a perrel érintett, azaz a per alapjául szolgáló munkaviszonyukból származó átlagkeresetük nem halad meg egy bizonyos mértéket. Az új típusú költségkedvezmény a per egész tartamára biztosítja a jogosult számára a korábbiak szerinti tárgyi költségmentesség alapján egyébként járó kedvezményeket (illeték, bizonyítási eljárással kapcsolatos díjak alóli mentességet). Az átlagkereset mértékét azonban a keresetlevélben fel kell tüntetni és csatolni kell az erről szóló iratokat is. Fontos tudni, hogy ez utóbbi kötelezettség, azaz a dolgozó átlagkeresetének a feltüntetése a felperesként fellépő (azaz pert indító) munkáltatót is terheli. Magyarul a foglalkoztató az általa indított perekben is köteles megjelölni a keresetlevélben az érintett dolgozó átlagkeresetét az erről szóló iratokat mellékelve. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a költségkedvezmény, ahogy az, az elnevezésében is szerepel, csak a munkavállalókat illeti meg.

A munkavállaló költségkedvezményre a 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet értelmében, abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete a keresetlevél benyújtásakor, ha a munkaviszony korábban megszűnt, akkor annak megszűnésekor, vagy ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában nem haladja meg – a KSH által közzétett – a fentiek szerinti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét.

Ha a munkavállaló keresetleveléből, más nyilatkozatából vagy egyéb körülményekből megállapítható vagy valószínűsíthető, hogy a munkavállaló az átlagkeresetére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a munkáltatónak felróható okból nem tud eleget tenni, akkor a bíróság a dolgozó által indított perben is a munkáltatót kötelezi a szükséges adatok igazolására.

---