Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 260 ezer forint volt az év első tíz hónapjában, ami 10,5 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagot. Ezzel szemben a legnagyobb vidéki városokban átlagosan 170 ezer forintért béreltek lakást, ami viszont csak 1,8 százalékkal magasabb a tavalyi átlagnál- igaz, ott éppen tavaly volt hasonló mértékű áremelkedés.

Az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével bérbe adott lakások árrekordere Budapest két kerülete, ahol a 300 ezer forintot is meghaladja az átlagos bérleti díj: a csúcstartó a II. kerület, 350 ezer forinttal, míg az V. kerületben 325 ezer forint a bérlemények átlagos havi díja. A legtöbb budai és belvárosi kerületben ennél mérsékeltebb árak jellemzőek, ugyanakkor nem árt alaposan tájékozódni a döntés előtt, mivel jelentős különbségek alakultak ki a kerületek között – hívta fel a figyelmet Kosztolánczy György. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a népszerű XIII. kerületben 276 ezer, a III. kerületben 279 ezer forintos bérleti díj ugyancsak átlag feletti árszint, ellenben az egyetemek közelében elhelyezkedő XI. kerületben 260 ezer, a vele szemben található IX. kerületben 240 ezer forint volt a havi bérleti díj az év első tíz hónapjában. Ennél is olcsóbb a VII. és VIII. kerület 220, illetve 210 ezer forintos átlaggal.

A szakember leszögezte, egy év alatt a legtöbb kerületben emelkedtek a bérleti díjak (jellemzően 5-20 százalék között), például a kedvelt a IX. kerületben 5, a XI. kerületben 10, míg a XIII. kerületben már 14,5 százalékkal.

„A lakásbérlésnél fontos mérlegelési pont, hogy egyedül vagy többen éri meg jobban az érintett ingatlant kivenni. Kifizetődő alaposan megfontolni a kérdést, mivel a több szobás bérlemény ugyan mindig drágább, de a bérleti díjat felezve, harmadolva sokat lehet spórolni ezzel a megoldással” – fogalmazott a cég vezérigazgatója. A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 178 ezer forintot kérnek, míg a kétszobásokért 241 ezer, a háromszobásokért pedig 326 ezer forintot. „Tehát jobban megéri a közös bérlés, hiszen a kétszobás lakások esetében 120 ezer forint jut egy főre, míg a háromszobás lakás esetében 110 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a közös bérleménnyel 50-60 ezer forintot lehet spórolni havonta” – ismertetett egy gyakori megoldást Kosztolánczy György, aki az egyedül élő vagy kisebb keresetből élőkkel rossz hírt is közölt: idén a kisebb lakások drágultak nagyobb mértékben, így az egyszobás lakások esetében 18 százalékos áremelkedés áll szemben a két szobások 10,6, valamint a háromszobások 6,2 százalékos drágulásával.

A vidéki egyetemi városok között is jelentős különbségek mutatkoznak: Debrecen és Székesfehérár 210 ezer forinttal a két legdrágább település, míg Szegeden 170 ezer, Pécsen viszont csak 120 ezer forint az átlagos havi bérleti díj.

A szakember kiemelte, hogy a bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező, ezért itt is felvetődhet a külön vagy együtt bérlés kérdésköre. A különbség azonban a fővárosinál kisebb, ugyanis a legnagyobb vidéki városokban a garzonok átlaga 125 ezer, a két szobásoké 160 ezer, a háromszobásoké 200 ezer forint körül alakult az év első tíz hónapjában.

Ugyanakkor nem csak a közös bérléssel, hanem egy panellakás választásával is lehet a bérleti díjon spórolni. Ennek az ingatlantípusnak a bérlése Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbb a téglalakásokénál, és minél nagyobb lakásról van szó, annál jelentősebb az árelőnye a házgyári technológiával épült bérleménynek.

A panellakások bérleti díja a fővárosban 200 ezer forint körül alakul, ami a belvárosban és Budán néhány ezer forinttal magasabb, a külső pesti kerületekben néhány ezer forinttal alacsonyabb, míg a vidéki városokban 150 ezer forint az átlag. A garzonok ennél kedvezőbbek: a háromszobások drágábbak, de a fővárosi átlagérték 230 ezer forint, ami kereken 100 ezer forinttal kedvezőbb a téglalakásnál, míg a vidéki városok esetében a két ingatlantípus között 70 ezer forint a differencia a panel javára.

---