Nem sok ügyet vetnek a kkv-k a GDPR-ra

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. október 8.
Címkék: , ,
Rovat:
Május 25-e óta egységes EU-s rendelet szabályozza az uniós tagországok cégeinek adatkezelési szokásait. A rendelet alapvetése az, hogy a személyes adat védendő érték, a törvény betartását pedig még a legkisebb cégeknek is igazolniuk kell, hogy megfelelően kezelik, tárolják és semmisítik meg a náluk lévő adatokat. De vajon a rendelet bevezetése után változtak-e a cégek adatkezelési szokásai? Egy friss, a Fellowes által megrendelt kutatásból kiderült, hogy a kkv-k közel harmada vagy nem hallott a GDPR-ról, vagy nem tudja, hogy az rá is vonatkozik – derül ki a Fellowes közleményéből.

Az adatvédelemmel foglalkozó Fellowes már 2013-ban is felmérte a hazai kkv-k iratkezelési szokásait, az idei kutatás pedig azt térképezte fel, hogy a GDPR mennyire változtatta meg a kkv szektor adatvédelemhez kapcsolódó attitűdjét. A telefonos felmérést a Szinapszis Piackutató Intézet 200 fős mintán végezte el a 10-249 főt foglalkoztató hazai kis- és középvállalatok tulajdonosai vagy felső vezetői körében.

A kutatásból az derült ki, hogy a vállalatok 70 százaléka a saját elmondása szerint tudja, hogy miként érinti cégét az új adatvédelmi rendelet. A kkv-k 24 százaléka ugyan hallott a rá is vonatkozó EU-s rendeletről, de nem foglalkozik vele, vagy azért, mert nem biztosak benne, hogyan hat ki rájuk, vagy azért, mert úgy gondolják, nem is érinti őket. A legmegdöbbentőbb tény azonban az, hogy a megkérdezettek 6 százaléa még csak nem is találkozott a GDPR fogalmával. Ha ezeket az adatokat összevetjük a 2013-as eredményekkel, amikor is a kkv-k 27 százalékánál semmiféle iratkezelési szabályzat nem volt, az arányokat tekintve elmondhatjuk, hogy öt év alatt semmi nem változott, a kkv-k közel egyharmadánál az adatvédelem fehér folt, és ezen a GDPR hatályba kerülése sem változtatott.

Arra a kérdésre, hogy kezelnek-e céges szempontból kényes vagy személyes jellegű adatokat, a megkérdezettek 72 százaléka igennel válaszolt. Felmerül a kérdés, hogy a maradék 28 % mit gondolhat? Valószínűleg a cégeknek megint csak közel harmada nincs tisztában azzal, hogy a GDPR mit ír elő védendő adatnak. Hiszen az a cég, aki egy alkalmazottat foglalkoztat vagy egy ügyfele, egy vásárlója is van, már biztosan kezel személyes jellegű információt, gondoljunk csak a telefonszámra, az e-mail címre vagy akár az adószámra. Az a cég, aki pedig egy megrendelőt vagy egy számlát kibocsát, biztosan rendelkezik céges szempontból védendő adattal.

A kérdőív arra is kiterjedt, hogy ha valaki átnézné az adott cég kidobott irodai szemetét, akkor mennyire biztosak abban a megkérdezett vezetők, hogy nem találhatnánk benne olyan kényes vagy személyes adatokat, amelyek a cégre, az alkalmazottakra vagy a vevőkre, partnerekre vonatkoznak? 2013-hoz képest pozitív változás, hogy 31 százalékról 51 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik teljesen biztosak abban, hogy a hulladékba nem kerül ki tőlük bizalmas adat. Ami azonban 2013 óta semmit sem változott és aggodalomra ad okot az az, hogy minden tizedik kkv a saját elmondása szerint is potenciális veszélyben van, ugyanis egyáltalán nem biztosak abban, hogy mi kerül ki tőlük megsemmisítés nélkül a kukába.

„Már évek óta foglalkozunk adatvédelemmel és azt látjuk, hogy a cégek még mindig nem eléggé elővigyázatosak és még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan kellene kezelni a bizalmas információkat, sőt talán még azzal sem, hogy mi számít védendő adatnak. Számunkra is megdöbbentő az a tény, hogy a kkv-k közel egyharmada a GDPR ellenére sem fordít kellő figyelmet az adatvédelemre és arra, hogy biztonságosan semmisítsék meg a fölöslegessé váló irataikat. Pedig pár tízezres beruházással, jellemzően a vezetői asztalon és a fénymásoló sarokban tartott iratmegsemmisítővel, már sokat tehetnének azért, hogy elkerüljék a GDPR jóval nagyobb mértékű szankcióit és magukat is megóvják az adatvédelem hiányából származó anyagi és reputációs veszteségtől, amit pedig a vállalkozások 12 százaléka már kénytelen volt elszenvedni” – mondta Kreutz László, a Fellowes Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.


Kapcsolódó cikkek:


Vágtatnak a vidéki újépítésű lakások árai
2019. szeptember 20.

Vágtatnak a vidéki újépítésű lakások árai

Az újépítésű lakások négyzetméterenkénti ára a megyei jogú városokban egy év alatt majdnem 25 százalékkal emelkedett és már eléri az 541 ezer forintot, ami nagyjából a budapesti árszint fele.

Okoseszközök iskolakezdésre – infografika
2019. szeptember 20.

Okoseszközök iskolakezdésre – infografika

A szülők többsége fontosnak tartja gyereke digitális írástudásának fejlesztését, így kész beruházni elektronikai készülékekbe. Az okoseszközök beszerzését igen gyakran az iskolakezdéshez időzítik, akár százezeres nagyságrendű kiadásokat is vállalva. Az InfoTandem infografikája.

Lassabban nő a világgazdaság
2019. szeptember 19.

Az OECD a 2008-2009. évi pénzügyi válság óta legalacsonyabb szintre rontotta a világgazdaság idei növekedésével kapcsolatos korábbi előrejelzését.

Nem utalhat, aki lekési a határidőt
2019. szeptember 18.

Október 31-ig kell adataikat egyeztetniük azoknak a banki, biztosítói, nyugdíjpénztári ügyfeleknek, akiket erről szolgáltatójuk értesített; adategyeztetés hiányában novembertől a banki ügyfelek például nem kezdeményezhetnek új tranzakciót a számlájukon.