Az MBH Bank tanösvényeket fogadott örökbe
Megújulnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tanösvényei az Agrárminisztérium és az MBH Bank Nyrt. együttműködésével, a hazai nemzeti parkok támogatása céljából indított MBH Biodiverzitás Program keretében.
Nem vár csődhullámot a Századvég a moratórium után
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalkozások döntő többsége életképes, ezért a hiteltörlesztési moratórium megszűnésével nem várható jelentős csődhullám, miközben lehetnek olyan vállalkozások, amelyeket a moratórium azonnali, teljeskörű feloldása kilátástalan helyzetbe hozna – közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt..
A februárban végzett céges felmérés szerint a cégek mindössze 6 százaléka élt a moratórium lehetőségével azért, mert nehézségei lettek volna nélküle, miközben a többség nem számít hiteltörlesztési problémákra az év második felében sem.
Azok közül, akik éltek a moratóriummal, a többség a pénzt a működési költségeinek finanszírozására fordította (74 százalék), beruházásra a megkérdezettek 16 százaléka használta fel a megmaradt forrást.
A cégek 5,6 százalékának nőtt a bevétele
A vállalkozásoknak összeségében több mint 55 százaléka érzékelt jövedelemcsökkenést a közvélemény-kutatás adatai alapján.
A cégek 6,6 százalékánál a bevételek teljesen megszűntek, 9,9 százalékánál több mint a felével estek, míg 11,4 százalék nyilatkozott úgy, hogy 30-50, és 27,3 százalék úgy, hogy 10-30 százalék közötti mértékben csökkent a jövedelme. Változatlanságról a megkérdezettek 38,3 százaléka számolt be, míg növekvő bevételekről 5,6 százalék- ismertették.
A bevételek válság alatti alakulását leginkább az ágazati hovatartozás határozta meg, az üzemméretet tekintve a bevételek változatlansága vagy növekedése inkább a közepes és nagyvállalatoknál volt jellemzőbb, míg a mikro- és kisvállalkozások veszítettek inkább a jövedelmükből – tették hozzá.
A Századvég felhívta a figyelmet arra, hogy a felmérésben szereplő cégek döntő többsége, ahogyan a magyar vállalkozások számottevő hányada, egyáltalán nem rendelkezett hitellel. A hivatalos adatok szerint a magyar vállalkozások kétharmada banki hitel nélkül oldja meg finanszírozását, a megkérdezett vállalkozásoknak pedig a 71,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt hitele a felmérés pillanatában és a moratórium időszaka alatt sem.
1100-1200 milliárd forint maradt a vállalati szektorban
A gazdaságkutató arra is kitért, hogy a hitelkitettség a válságban legkevésbé érintett ágazatok cégeire jellemző inkább, míg a potenciálisan a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásoknál nem annyira jellemző a banki finanszírozás, így ezeknél a moratórium hatása sem olyan jelentős. A banki finanszírozás hiánya a válság által leginkább érintett szolgáltatási szektorban majdhogynem általános jelenség, a cégek 77,8 százalékára volt jellemző. Ágazati szinten a mezőgazdaságban a legalacsonyabb a hitelállomány hiánya (47,8 százalék), míg az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben (59,2 százalék, 64,2 százalék, illetve 63,2 százalék) közepesnek mondható – tették hozzá.
A hitelezési moratórium csak 2020-ban 1100-1200 milliárd forint forrást hagyott a vállalati szektorban, míg 2021-ben mintegy 400 milliárd forint a kalkulált összeg – idézte fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait az elemzésében a Századvég. A moratórium népszerűsége a válság csillapodásával csökkent a vállalati szektorban, a jegybanki adatok szerint 2020 szeptemberétől fokozatosan 50 százalékról 40 százalék alá került a törlesztési felfüggesztésben részt vevő kölcsönök aránya.
A kutató szerinte az állami támogatású, kedvező, sokszor nulla százalékos kamatú hitelek is ösztönzik a gazdaság szereplőit arra, hogy a moratóriumban lévő kölcsönök kiváltásával igyekezzenek jobban megfelelő forrást szerezni.