Német-Magyar iparkamara: béremelésre készülnek a cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyarországon működő vállalatok számítanak a gazdaság növekedési ütemének mérséklődésére, de továbbra is jelentős mértékű béremelésre készülnek – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK, Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer) és a kölni székhelyű Kienbaum tanácsadó cég által kiadott tájékoztatóból, amit szerdán Budapesten mutattak be.

A Bérezési tanulmány 2019/2020 bemutatóján Dirk Wölfer osztályvezető a DUIHK képviseletében elmondta, hogy a cégek a munkaerőköltségek növekedését nehezen tudják előteremteni, Magyarországon ugyanakkor valószínűleg még sokáig jóval olcsóbban termelhetnek, mint Németországban. Hozzátette, hogy régiós összevetésben különösen a szlovák növekedés mérséklődhet jelentős mértékben, főképp az autóipar visszaesése miatt. A piaci kereslet szűkülését a magyarországi visszajelzések is jelentős kockázatként említik – tette hozzá. Véleménye szerint nemzetközi jelenség a szakemberhiány is, de a cégeket rendszerint nem egy szempont befolyásolja, hiszen a vállalati döntéshozók a munkaerő mennyiségét, minőségét és költségeit egyszerre mérlegelik.

Sághy András, a Kienbaum magyarországi irodájának vezetője az adatok alapján úgy látja, hogy a magyar munkavállalók bizakodók, hiszen sokuk készül munkahelyváltásra a magasabb fizetés reményében. Belföldön a képzett munkaerő továbbra is keresett, míg nyugaton már a munkaerőpiacot is elérte a kilátások romlása – tette hozzá. A visszajelzések szerint – mint mondta – különösen a szakmunkások elhelyezkedési esélyei kedvezőek.

Kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a felmérésük nem tér ki a külföldön dolgozókra, de úgy látja, hogy a más államokban élők egyre nagyobb arányban költöznek haza, és a külföldre készülők között is egyre kevesebben akarják végleg elhagyni az országot.

A tanulmány szerint tavasz óta 23 százalékról 41 százalékra nőtt azok aránya, akik a növekedés lassulására számítanak Magyarországon. 22 százalék ugyanakkor további javulásra, 37 százalék pedig változatlan helyzetre számít. Saját üzleti kilátásaikban 16 helyett 32 százalék vár visszaesést, míg 41 százalék nem számít romlásra, 27 százalék pedig javuló lehetőségekkel számol. A következő egy évben a beruházások bővítésére a válaszolók csaknem harmada, csökkentésre a negyede lát lehetőséget. Csaknem azonosak a cégek foglalkoztatási tervei is, 31 százalék számít új munkaerő felvételére, 20 százalék pedig ezzel ellentétes lépésre készül.

Az üzleti fejlődést leginkább a kereslet csökkenése, a munkaerőköltségek és a szakemberhiány veszélyezteti, mindhármat a cégek 59 százaléka jelölte meg fő kockázatként. A bérnövekedési kilátások kissé visszaestek az elmúlt évhez képest, hiszen tavalyról a legtöbben, a válaszolók 30 százaléka 9 és 12 százalék közötti emelésről számolt be, míg a következő 12 hónapra a válaszokon belül a legnagyobb arányt, majdnem 40 százalékot a 3 és 6 százalék közötti béremelés teszi ki. 27 százalék ugyanakkor most is 6 és 9 százalék közötti, 18 százalék pedig 9 és 12 százalék közötti béremeléssel számol.

A felmérés 80 vállalat visszajelzésén alapul, több mint háromnegyed részben gyártó cégektől, kisebb részben kereskedelmi és szolgáltató vállalatoktól. 46 százalékuk 250 munkavállalónál több alkalmazottat foglalkoztat, 20 százalékuk 50-nél kevesebbet. A fizetési igények alapján a munkavállalók 94 százaléka magasabb vagy jóval magasabb bérre számít. A munkaerő képzettsége a visszajelzések kétharmada szerint elégséges vagy kielégítő, 33 százalék szerint jó. A Kienbaum az adatok alapján jövőre is a szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedésére számít.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.