Nincs mese, kötelező lesz megjavítani a bekrepált elektronikai eszközöket


Az Európai Unió jelentős környezeti terhelést hárítana el, miközben komoly könnyebbséget adna mindazoknak, akik valamilyen háztartási elektronikai eszközt használnak. A javításhoz való jog keretrendszere nem tökéletes és nem is végleges, de az biztos, hogy eurómilliárdok forognak kockán.

Két évük van az Európai Unió tagállamainak, hogy beépítsék jogrendjükbe a július végén jóváhagyott direktívát, amely előírja az unió polgárai számára a javítás jogát. Régóta ismert probléma, hogy elsősorban a háztartási elektronikai eszközöknél vagy épp mobiltelefonoknál, hogy ha az adott berendezés elromlik, pláne ha mindez a nem túl hosszú garanciális időn túl történik, akkor a fogyasztó pórul járt, és ennyi volt a történet.

A forgalmazó legfeljebb kisebb vagyonokért nyújt szolgáltatást, tudatosan abba az irányba ösztökélve a felhasználót, hogy “engedje el” a bedöglött eszközét, és helyette vegyen inkább egy újat.

Az Európai Bizottság által elérhető becslések szerint jelenleg évi 35 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik az EU-ban, valamint évi 261 millió tonnányi káros anyag kibocsátás keletkezik az elektronika eszközök idő előtti selejtezéséből. Az elektronikus szemét mennyisége nő a leggyorsabb ütemben világviszonylatban is, és mindössze 15-20 százalékra becsülhető az újrahasznosítási arány.

A gazdasági kár is jelentős, a fogyasztók összesen nagyjából évi 12 milliárd eurót veszítenek azzal, hogy meghibásodott készülékeik helyett újat vesznek a javítás helyett.

Az uniós becslések szerint a direktíva sikeres bevezetése egy 15 éves időkeretre vetítve 18,5 millió tonnával csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, 1,8 millió tonnányi nyersanyagot takarít meg, és 3 millió tonnával kevesebb lesz a szemét is. Ugyanezen az időtávon egyúttal 15,6 milliárd eurót spórolhatnak meg az eladók és a gyártók, a legjobban a jelenleg gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók járnak, akiknek 176,5 milliárd euróval maradhat így több a zsebükben. Deklarált cél, hogy a javításra koncentrált ipar is gyorsabban fejlődjön, itt 4,8 milliárd euró többletberuházást várnak az új szabályrendszer hatálybalépésétől.

További részletek a TELJES cikkben.

Forrás: hvg.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 11.

Új államtitkárság jön létre a KKV szektor fejlesztéséért

Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni – jelentette be szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).