A kis- és középvállalkozások kétharmada úgy érzi, romlott a cége kintlévőségi helyzete az elmúlt fél évben, derül ki az Üzlet & Siker magazin legfrissebb felméréséből. A válaszadók majdnem egyharmada szerint a helyzet tovább fog romlani a következő félévben. A felmérés szerint csak a kkv-k 4 százalékának nincs kintlévősége, akiknek van, azok nem tudják, hogyan hajtsák be.
Halmozzák a kölcsöntartozásokat a vállalkozások
A legelmaradottabb kistérségek fejlesztését ösztönzik
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) az Európai Unió 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjának pályázatain nyertes közfinanszírozású kutatóintézetek valamint kisvállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtó pályázatot hirdet, Bonus HU Program címen.
Régiónk hat országából csak a román és a lengyel fizetési morál gyengébb, mint a hazai.
A pénzügyi tárca jövő évi adócsomagja annak ellenére nem lesz a vállalkozások ínyére, hogy némi adócsökkentést és egyszerűsítéseket is tartalmaz. A különadó elengedését az adóalap szélesítésével és az adókulcs növelésével kompenzálják. A feketézőkre brutális bírságok várnak.
Annak ellenére, hogy a legfrissebb adatok szerint továbbra sem népszerűek a vállalati hitelkártyák, nem árt, ha egy kkv szemével nézve alaposan megvizsgáljuk, pontosan mi is ez a termék, s egyáltalán miért lehet jó egy vállalkozásnak, ha ilyet igényel.
A hazai vállalkozások többsége már felismerte az internetben rejlő lehetőségeket, de azokat nem tudja kihasználni, mert a céges weblapok többsége koncepciótlan. A sikerhez saját internetcím, áttekinthető és nem tolakodó, rendszeresen frissített, és jó helyen reklámozott oldal kell.
Milyen kérdések megbeszélésére került sor szeptember 2-án a számvitel kontra adó című workshop keretében?
A munkáltatói járulék csökkentése automatikusan nem növeli a foglalkoztatást – nyilatkozták szakértők a FigyelőNetnek, akiket Matolcsy György háromkulcsos járulékjavaslata nyomán keresett meg a lap. Több részlet mellett az sem tisztázott, hogy mekkora bevételkiesést okozna az ötlet, s azt honnan lehetne pótolni.
Az európai piacon 23 millió kis- és középvállalkozás áll szemben 41 ezer nagy céggel, úgy, hogy közel azonos adminisztratív terhek és szabályok vonatkoznak rájuk. Erre a tarthatatlan állapotra hívta fel a figyelmet Herczog Edit szocialista képviselő Brüsszelben az Európai Parlamentben szervezett aláírásgyűjtési akciójával. Az európai törvényhozók közül több százan csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Év eleje óta meditálunk már az általános forgalmi adóról szóló törvény megfogalmazásainak tartalmán. Különböző szakemberek hangoztatják saját értelmezésüket, véleményüket, de a várható bírságok tekintetében addig nem érezzük magunkat biztonságban, amíg az állami adóhatóság egy – egy témára vonatkozó tájékoztatója meg nem jelenik. Ezért arra gondoltam, mindenki számára hasznos lesz, ha megnézünk néhány gazdasági eseményt, hogyan viselkednek az általános forgalmi adó rendszerében.
Az érdekvédelmi szervezetek szerint nem nő a legális foglalkoztatás jövőre, ha elektronikus lesz az alkalmi munkavállalás és a munkáltatók a normál munkaviszony adminisztrációjához hasonlóan jelentenek be mindenkit az adóhatóságnál.
Tetszés szerinti jegyzett tőke és ehhez járuló, az alapító okiratban rögzített pótbefizetési kötelezettség lehet az egyik feltétele az egyéni vállalkozói igazolvánnyal létrehozható egyéni cégnek.
Előző lapszámunkban leírtakat folytatva azt próbálom meg körüljárni, hogyan tudjuk a bérköltségünk 1,5%-át kitevő szakképzési hozzájárulás egy részét az általunk foglalkoztatott dolgozók képzésére fordítani ahelyett, hogy befizetnénk az államkincstárba.
Indulatok, értetlenség, félelem az adóhatósági ellenőrzéstől, küldözgetjük vissza a számlákat egymásnak, rossz időponttal könyvelünk és különböző extrém megoldásokat próbálunk kitalálni – mindez az Áfatörvény 58. §-a miatt. Pedig annyira egyszerű!
A cégek szakképzési hozzájárulásuk – a bérköltségük 1,5%-ában meghatározott fizetési kötelezettségük – egy részét felhasználhatják a saját dolgozóik képzésére is.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium mintegy 100 milliárd forintot mozdít meg a recesszió hatásainak kezelésére; a pályázati programok a munkahelyek megőrzését, illetve a munkahelyteremtést szolgálják.
Év eleje óta a magyar adóhivatalt kereshetik fel a hazai székhelyű adózók akkor is, ha az Európai Közösség más tagállamában rájuk hárított áfát szeretnék visszaigényelni. Korábban erre az adott tagállam adóhatóságánál volt lehetőségük.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!