Osztalékfizetés kft-ben: fizetőképességi nyilatkozattal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elkezdődött az üzleti évet záró taggyűlések szezonja, május 31-ig minden gazdasági társaságban dönteni kell a 2010-es évet záró mérleg elfogadásáról. Osztalék azonban csak akkor fizethető a kft-ben,ha az ügyvezető fizetőképességi nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot 30 napon belül a be kell küldeni a cégbíróságnak is.

A társasági törvény szerint a taggyűlés az osztalékról az ügyvezető javaslatára, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Ha ilyen határozat nincs, akkor osztalék nem hagyható jóvá, és nem is fizethető ki később. Ha a társasági szerződés engedi, akkor nemcsak készpénzben, hanem nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is kifizethető az osztalék.

A korlátolt felelősségű társaságoknál a taggyűlési határozaton túl arra is szükség van, hogy az ügyvezető nyilatkozzon arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeit. A fizetőképességi nyilatkozat hiányában történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető felel.

A fizetőképességi nyilatkozatot az ügyvezető köteles 30 napon belül benyújtani a cégbírósághoz. A cégbírósági bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

Míg a kft-nél kötelező a nyilatkozattétel, részvénytársaságnál csak akkor kell nyilatkoznia az igazgatóságnak, ha az alapszabály ezt kifejezetten előírja.

Azokat a kifizetéseket, melyeket a fizetőképességi nyilatkozattal kapcsolatos szabályok ellenére teljesítettek, vissza kell fizetni a társaságnak, feltéve, hogy a társaság bizonyítja a tag (részvényes) rosszhiszeműségét. A tag (részvényes) rosszhiszemű akkor, ha a körülmények alapján tudott vagy tudnia kellett volna arról, hogy az osztalékfizetésnek a feltételei nem állnak fenn.

Mikor fizethető osztalék?

Az osztalékfizetést a társasági törvény és a számviteli törvény is feltételekhez köti. A fizetőképességi nyilatkozat nem pótolja az egyéb törvényes előfeltételeket. Ez azt jelenti, hogy kft. és az rt. a saját tőkéjéből a tagok (részvényesek) javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke, alaptőke leszállítást kivéve – csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülésekor, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet.

Nem lehet osztalékot fizetni, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, alaptőkéjét.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 24.

Bérlés vagy lakásvásárlás?

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után időnként felmerül a lakásvásárlás kérdése; az ingatlan.com elemzése szerint a megfelelő önrésszel rendelkező családoknak vagy fiataloknak érdemes mérlegelniük, hogy a bérlés helyett inkább vásároljanak egy garzonlakást.

2024. július 23.

Kamatot vágott a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.