Pesszimista pénzügyesek – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2016. április 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi vállalatok pénzügyi igazgatói továbbra is rendkívül borúlátóak régiós kollégáikhoz képest – a gazdasági növekedést, illetve cégük kilátásait tekintve egyaránt. Az InfoTandem heti infografikája.


Lengyelországban ötször nagyobb arányt képviselnek azok a céges pénzügyi vezetők (CFO), akik nemzetgazdaságuk idei gyors növekedésében bíznak, mint Magyarországon – derül ki a Deloitte friss régiós felméréséből, amelynek során 11 ország félszáz menedzserét kérdezték meg. Míg ugyanis a lengyeleknél a válaszadók 62 százaléka remél országában minimum 2,5 százalékos GDP-bővülést 2016-ban, addig nálunk mindössze 12 százalék nyilatkozott így. Ennél kétszer többen, 25 százaléknyian vélik úgy, hogy a magyar növekedési tempó legfeljebb 0,5 százalékot ér majd el, további 31 százalék pedig a szolid 0,6–1,5 százalékos sávra voksol. Nem sokkal vigasztalóbb a kép akkor sem, ha az itteni CFO-kat a saját vállalatuk pénzügyi kilátásairól faggatjuk. A megelőző időszakinál optimistábbnak e téren csupán a szűk egyharmaduk mondta magát (szemben például a cseh válaszadók 61 százalékával, vagy a lengyelországiak és romániaiak több mint felével), 13 százalékuk pedig kifejezetten borúlátóbbá vált az utóbbi időben.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a hazai pénzügyi igazgatók közép-európai társaikhoz viszonyítva kisebb arányban tervezik beruházási kiadásaik növelését a következő időszakban.

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy döntő többségük – kilenctizedük – valamilyen átalakításra készül, vagy új üzleti modell bevezetését fontolgatja, azaz aktívan próbálja jobb helyzetbe hozni vállalatát. Ugyanakkor háromnegyedük még nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy kockázatosnak számító lépéseket is bevállaljon.

Az erős pesszimizmus ellenére a megkérdezettek kétharmada növekedést remél a 2016-os eladásokban. Szintén viszonylag jó hír, hogy 70 százalékuk továbbra sem tart szakemberhiánytól a pénzügyi területen (jóllehet a tehetséges pályakezdők kiválasztása egyre nagyobb gondot okoz), ám munkaerő-bővülésre csupán egyötödük számít az idén.

Érdemi változás, hogy az idén immár nem a gyorsan változó jogi és adózási környezet, hanem a piaci nyomásból fakadó árcsökkentés a legkomolyabb kihívás a hazai pénzügyi igazgatók szemében. A hitelforrások elérhetősége a zömüket nem aggasztja (a banki hitelfelvételt 40 százalék gondolja vonzó lehetőségnek), ám a többség azért egyelőre inkább a belső finanszírozási formákat preferálja.


Kapcsolódó cikkek:


Nem aggódnak a bankvezérek
2020. szeptember 24.

Nem tartanak a törlesztési moratórium után a nem teljesítő hitelek (NPL) megugrásától a bankvezérek; az 58. Közgazdász-vándorgyűlés kerekasztal beszélgetésén felszólalók  szerint az NPL-ráta visszafogott marad.

Mély gödörbe zuhant a szállodaipar
2020. szeptember 24.

A budapesti szállodák többségénél az idén a bevételkiesés 2019-hez képest 70 százalék fölötti, míg vidéken 20-40 százalékos lehet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által készíttetettt reprezentatív kutatás szerint.