Segít az adósoknak a Pénzügyi Békéltető Testület

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. április 16.
Rovat:

Jelentősen megváltozott a pénzügyi békéltetés területe tavaly, a legnagyobb arányt képviselő hitel- és kölcsönügyek száma jelentősen visszaesett, nőtt ugyanakkor a követeléskezelőkkel szembeni, elsősorban méltányossági igényt tartalmazó ügyek száma, utóbbiakra a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) kiemelt figyelmet fordít – fejtette ki Kovács Erika, a PBT elnöke.


A PBT 2011. július 1-jén kezdte meg működését, és mai is a pénzügyi tárgyú jogviták rendezésének egyetlen lehetséges alternatív fóruma. Fennállásának közel hét éve alatt húszezernél több békéltetést és ugyanilyen nagyságrendben elszámolási ügyeket tárgyalt és nyújtja ma is a pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatos jogviták megoldásának lehetőségét.

A testület 2017. évi éves jelentése szerint a tavalyi évet 651 folyamatban lévő ügydarabszámmal nyitotta, amelyhez még 3644 új ügy érkezett év közben. 2017-ben 3694 ügyet zártak le, melynek csak 18 százalékában utasítottak el kérelmet meghallgatás tartása nélkül, mert ezen esetekben az MNB-törvényben meghatározott követelmények nem teljesültek – hangsúlyozta.

A változások közé sorolta, hogy a korábbi évek mindegyikében a legnagyobb arányt képviselő hitel- és kölcsönügyek száma jelentősen, éves szinten 717-tel visszaesett. Ennek oka, hogy ekkorra lezajlott a törvényi elszámolás folyamata, a jogorvoslati határidők is elteltek és több mint két éve hatályban voltak már a “fair banki” szabályok. 

A 2016. évi adatokhoz képest közel másfélszeresére nőtt azoknak a kérelmeknek a száma és aránya tavaly, amelyek elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül érkeztek. A kormányablakok 80 százalékkal több kérelmet továbbítottak a testülethez, mint az előző évben. A 2017-ben beérkezett 3644 kérelemből 3362 ügyben bankokkal, biztosítókkal és pénzügyi vállalkozásokkal szembeni jogviták kerültek a testület elé.  

[htmlbox art_tukor]

A hitel- és kölcsönügyek számának jelentős visszaesésével egyidejűleg azonban jelentősen nőtt a követeléskezelőkkel szembeni, elsősorban méltányossági alapú igényt tartalmazó ügyek száma – a 2016-os 95-ről tavaly 378-ra -, az idén az első két és fél hónap alatt is már 149 ilyen ügy volt – mondta.

A PBT 2018-ban kiemelt figyelmet fordít azokra a méltányossági ügyekre, amelyeknél az adósok a hiteltartozásból eredő kötelezettségeiket önhibájukon kívül, anyagi, családi, szociális helyzetükből adódóan nem tudják teljesíteni és szeretnének fizetéskönnyítést elérni. A PBT a pénzügyi szolgáltatók által elutasított méltányossági kérelmeknél közvetítőként jár el az adós és a szolgáltató közötti megállapodás elősegítése érdekében – ismertette Kovács Erika. 

Megjegyezte, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján a PBT márciustól módosította működési rendjét, amelyben pontosította a méltányossági ügyek fogalmát és az e tárgykörben érkezett kérelmek befogadásának feltételeit. A méltányossági ügyekre külön formanyomtatványt tett közzé, hogy megkönnyítse a kérelmek beadását a fogyasztók számára.

Tavaly nagyobb mennyiségben kerültek nem teljesítő hitelek a bankok portfóliójából a követeléskezelőkhöz portfólió-átruházások keretében – mondta. Az elnök hangsúlyozta, hogy felvették a kapcsolatot ezekkel a szervezetekkel, és megállapodtak abban, hogy a méltányossági ügyekkel a követeléskezelőknek is behatóbban kell foglalkozniuk, megoldást találva az ügyek mielőbbi lezárására. 

Sokszor azonban ennek akadálya, hogy az adatváltozást a fogyasztó nem jelenti be a követeléskezelőknek, így azok nem tudnak kapcsolatba kerülni az ügyféllel. Az elnök ezért arra hívta fel az érintettek figyelmét, hogy adataik változását közöljék. Méltányossági alapon – a jogosultsága igazolása mellett – igényelhető fizetéskönnyítés, függetlenül attól, hogy kapott-e már az érintett fizetési felszólítást, sőt még a végrehajtási eljárás alatt is van esély könnyítés elérésére – hangsúlyozta Kovács Erika. 

A Pénzügyi Békéltető Testület közbenjárását és segítségét magánszemélyek kérhetik bármilyen pénzügyi termékkel kapcsolatos vitájuk esetében – jegyezte meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Megtévesztő lehet a csődtörvényi céltartalék fogalma
2018. november 16.

A csődtörvény szabályai szerint [26. § (5) bekezdés] az adós a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig köteles céltartalékot képezni. Jogeset.

A cégek alig törődnek a kiberbiztonsággal
2018. november 15.

A cégek alig törődnek a kiberbiztonsággal

A digitális átalakulás tovább növelte a vállalatok kiberfenyegetettségét, mégsem tesznek eleget a cégek a kockázatok ellen – mutat rá az EY Globális Információbiztonsági felmérése.

Brexit: közel a megállapodás
2018. november 15.

Brexit: közel a megállapodás

A brit kormány jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet - közölte szerda este, a kabinet ötórás soron kívüli ülése után Theresa May brit miniszterelnök.

Csökkent a hazai kkv-k optimizmusa
2018. november 14.

A hazai kkv-k várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index 10 pontot csökkent, így jelenleg 7 ponton áll. Bár az index továbbra is a pozitív tartományban van, a hangulatromlás mögött az áll, hogy a cégek növekvő közterhekre és magasabb hitelkamatokra számítanak, miközben az elmúlt hónapok gazdasági intézkedései inkább negatívan hatottak versenyképességükre.