Sok minden változott a biztosítási piacon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új törvény szabályozza a biztosítási piacot, amelyet egy friss MNB-rendelet is átláthatóbbá tesz. Pontosan szabályozták az ügyfélpanaszok kezelését – így a telefonos váraklozási idő legfeljebb 5 perc lehet. A biztosítóknak alkalmazniuk kell a teljes költségmutatót, és a jegybank által szigorított igényfelmérés nyomán mindenki könnyebben köthet igényeinek megfelelő biztosítást.

2014. december elején került elfogadásra az új biztosítási törvény, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba. Az új törvényre azért volt szükség, mert a nemzeti szabályozásnak igazodnia kellett az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.

Sok minden változott
Az új jogszabály szerint biztosítók csak az alábbi jogi formákban működhetnek:

– részvénytársaság,

– európai részvénytársaság,

– szövetkezet,

– kölcsönös biztosító egyesület,

– külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: új törvény) kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait, amelyet egyrészt írásban, másrészt szóban tehetnek meg. A szóbeli panaszt nyitvatartási időben, vagy székhelyén minden munkanapon 8 és 16 óra között, de legalább egyszer egy héten 8 és 21 óra között legalább 12 óra időtartamban kell a biztosítónak fogadnia, ami a módosítást megelőzően csak 20 óráig volt kötelező számára. Amennyiben telefonon érkezik a panasz, abban az esetben a biztosító szintén 8-16 óráig kell minden munkanap fogadja a hívásokat, ugyanazzal a kitétellel, miszerint legalább egy héten egyszer 8-21 óráig kell helyt állnia, míg az elektronikus levélben megküldött panaszt folyamatosan fogadni kell.

Fontos tudni, hogy amennyiben azonnal nem intézhető el a szóbeli panasz, abban az esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel viszont már írásbeli panasszá alakul át, amelyre vonatkozóan a biztosítónak 30 nap áll rendelkezésére az érdemi válasz megküldésére. A telefonon érkező panasz csak akkor fogadható el szabályszerű panaszfelvételnek, amennyiben hangrögzítésre kerülnek az ügyfél által elmondottak, továbbá ezt a biztosítónak öt évig meg kell őriznie.

A telefonos ügyintézésre vonatkozóan még egy lényeges szabály változott, mégpedig az, hogy az eddig csak „ésszerű várakozási idő”- ként rögzített időtartamot az új jogszabály 5 percben rögzíti. Vagyis a törvény szerint a biztosító az ügyintézőjének öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Eszerint ha telefonon érkezik panasz a biztosítóhoz, akkor a kapcsolástól számított 5 percen belül kell élőhangos telefonos ügyintéző bejelentkezését biztosítania.

A módosítást megelőzően is rögzítette a jogszabály azt, hogy nem számíthat fel külön díjat a szolgáltató a panasz kivizsgálásáért. Azonban az új törvény fontos kitételként tartalmazza azt is, hogy a telefonon történő panaszkezelés nem működtethető emelt díjas szolgáltatással, vagyis az ügyfélnek indokolatlan többletköltséget sem okozhat a panasz megtétele.

Navigátor Adózás modul
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. Megrendelés >>

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén az ügyfél bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. Az új törvény ezzel kapcsolatban rögzíti azt is, hogy a biztosítónak nyilatkoznia kell arról, hogy tett-e alávetési nyilatkozatot, vagyis, hogy a békéltető testület döntését önmagára kötelezőnek elfogadja-e, és az ügyfél kérésére köteles megküldeni a kérelem elbírálásához szükséges formanyomtatványt.

Az új törvény továbbá beemelte szabályozási körébe a teljes költségmutató (TKM) meghatározását is, amely a megtakarítási életbiztosítási termékekre számolt olyan mutató, amely egy értékben összegzi a szerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget. Így a TKM alkalmazásával a fogyasztók számára könnyen összehasonlíthatóvá válnak az egyes megtakarítási jellegű biztosítási termékek, illetve az azokkal kapcsolatos költségek.

Új MNB rendelet

A 2016 januártól életbe lépő új biztosítási törvény felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank részéről megjelent egy új rendelet (56/2015 (XII.22.), amely szabályozza azt, hogy biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál (a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot) konkrétan milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel. Bár a korábbi biztosítási törvény is tartalmazott kötelezettséget a felmérésre, azonban nem határozta meg, hogy mik legyenek ennek minimális tartalmi elemei, ezért a legtöbb biztosító és közvetítő nem adott megfelelően tájékoztatást, ami pedig ahhoz vezetett, hogy az ügyfelek nagy része annak ellenére kötött biztosítási szerződést, hogy tisztában lett volna a pontos lehetőségekkel.

Az új MNB rendelet is most januárban lépett hatályba, és a biztosítási piacra szintén nagy hatást gyakorolt, ugyanis célja nem más, mint hogy végre elérjék azt, hogy az ügyfelek a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg.

A rendelet szabályozza azt, hogy a biztosítóknak és biztosítás közvetítőknek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során miket kell mindenképp írásban rögzíteniük.

Eszerint például meg kell kérdezniük az ügyfelet arról, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni. Továbbá a felmérés szempontjából fontos kérdés az is, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked típusú) életbiztosítást részesíti előnyben. Erre nagy szükség van annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit. Ezen kívül az igényfelmérés része az a kérdés is, hogy mennyi biztosítási díjat, vagy biztosítási összeget szeretne meghatározni az ügyfél, és milyen gyakorisággal kívánja a díjat fizetni, valamint hogy milyen futamidőre szeretné megkötni a biztosítást.

A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók és közvetítők egyéb olyan adatokra is rákérdezhetnek, amelyek üzleti döntéseiket segítik, azonban ezekre már nem kötelező az ügyfeleknek válaszolniuk.

Fontos tudni azonban, hogy az igényfelmérés fontosságát nem lehet kisebbíteni azáltal, hogy csupán egy kötelező kitöltendő, de egyébként lényegtelen dokumentumként kezeljük, ugyanis az ügyfelek részére a jegybank elkészített egy közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is az igényfelmérésről, amelyet minden esetben a szerződéskötést megelőzően kell megkapniuk az ügyfeleknek, annak érdekében, hogy tudatos vásárlóként léphessenek fel a biztosítási piacon.

Példák az áfatörvény alkalmazásához
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. Megrendelés >>

---