Sokallják a cégek a pénzügyi költségeiket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megtizedelnék a vállalatok az adó- és pénzügyi tevékenységekre fordított kiadásaikat – derül ki az EY több mint 1700 cégvezető bevonásával készült globális felméréséből. A döntéshozóknak alapjaiban kell újragondolniuk pénzügyeik kezelését, hogy lépést tartsanak a digitális fejlődéssel és az egyre szorosabban összekapcsolódó nemzetközi adórendszerrel.

Egyre erősebb költségcsökkentési nyomás tapasztalható a vállalati szektorban világszerte – mutat rá az EY nemzetközi kutatása. Átlagosan 8,4 százalékkal redukálná az adózási és pénzügyi feladatok ellátásának költségeit a következő két évben a megkérdezettek 94 százaléka. Mindeközben a szabályozói környezet dinamikus változása többletfeladatokat fog jelenteni a jövőben a válaszadók szerint. Ennek következményeként a pénzügyi funkcióknak többet kell majd teljesíteni kevesebb erőforrással.

A vállalatok 84 százaléka már tett lépéseket annak érdekében, hogy kiküszöbölje a jelenlegi működési modelljében tapasztalható hiányosságokat az EY tanulmánya szerint. A megkérdezett cégek harmada (35 százalék) a szervezet adó- és pénzügyi feladatainak teljes átszervezése vagy újjáépítése mellett döntött. Ehhez új, digitális platformra, a pénzügyek mellett a technológiához is értő szakemberekre, illetve egy szolgáltató központ kiépítésére vagy a meglévő bővítésére lehet szükség. A feladatok teljes átszervezése biztosítja a legtöbb kontrollt a vállalatnak, de egyben ez a legköltségesebb megoldás is. A helyzetet nehezíti, hogy tízből kilenc válaszadónak komoly kihívást jelent a megfelelő szakértők megtalálása.

„A szervezetek felismerték, hogy változtatás nélkül pénzügyi irányításuk nem tudja sikeresen kezelni az új kihívásokat” – mondta Rencz Botond, az EY vezérigazgatója. „A vezetőknek el kell dönteniük, hogy vállalják-e a folyamatos átalakításokat, vagy lemondva a kontroll egy részéről külső szolgáltatóra bízzák a feladatot” – tette hozzá.

A döntéshozók negyede a második lehetőségben, az adó- és pénzügyi feladatok teljes kiszervezésében gondolkodik. Ebben az esetben az informatikai költségek és a kockázatok a beszállítónál jelentkeznek, azonban jelentős szervezeti átalakításokkal kell számolni, mivel új vezetési és irányítási modellt igényel.

A harmadik opció, amit a kutatásban résztvevő vállalatok 24 százaléka tart megfelelő útnak, az első kettő ötvözete. A vállalatok az egyes feladatokra elsősorban automatizálási vagy robotikai megoldást keresnek, így növelhető a hatékonyság, ugyanakkor csökkennek a ráfordítások is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

Felvehetők-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottak?

A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése. Ma már egy okostelefonnal bárki könnyedén felvehet üzleti tárgyalásokat – akár titokban is. Titkos felvétel készítésének számtalan oka lehet: egyesek számára biztonságot jelenthet a későbbi viták elkerülése érdekében, mások pedig valamilyen hátsó szándékkal akarják felhasználni azt később. De vajon jogilag megengedett a hangfelvétel titokban történő készítése? Milyen következményekkel járhat, ha valaki egy titokban készített hangfelvételt használ fel egy polgári perben vagy büntetőeljárásban? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda segít megadni a válaszokat.

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.