Szabadtéri munka hőségben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsősorban szabadtéren, tűző napon fizikai munkát végzők esetében (pl. építési, kivitelezési munkák, útépítés, útburkolás, mezőgazdaság) merül fel a nagy meleg káros hatásai elleni fokozott védekezés szükségessége – hívja fel a foglalkoztatók figyelmét a munkaügyi hatóság.

A nagy meleg káros hatásai napszúrást, hőség okozta ájulást, hőkimerülést, hőgutát okozhatnak, de másodlagosan hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is. Éppen ezért a munka megfelelő megszervezésével kell biztosítani a rendszeres pihenőidő beiktatását, amelyet lehetőleg hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülő alkalmatossággal ellátott körülmények között kell eltölteniük a dolgozóknak. Ahol erre nincs lehetőség, ott árnyékolással (pl. sátorlapok alkalmazásával) ellátott helyet kell a pihenőidő eltöltésére kijelölni, megfelelő ülő alkalmassággal ellátva. A folyadék veszteség pótlására legalább 14-16 fokos ivóvizet kell adni személyenként kiadott ivópoharakkal. Az előbbieken túlmenően a hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal (a tarkót takaró fejvédő használata, könnyű, bő ruházatban történő munkavégzés, ahol azt a munka jellege megengedi, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás, stb.) biztosítani kell. A tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintéséből adódó baleset- veszélyes helyzetek megelőzésére is gondolni kell (pl. elsődlegesen magasban végzett tevékenységek során).

Még nagyobb körültekintéssel a kritikus időszakban
A hőség riadó szempontjából kritikusnak tekinthető időszakban (11-15 óra között) a balesetveszélyes és/magasban végzett munkáknál fokozott körültekintéssel kell eljárni, pl. az egyedüli munkavégzés szabályait a lehetőségekhez képest módosítani ajánlott és javasolt szem előtt tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodó képességét, az aktuális tűrő képességet. Elsősegélynyújtó helyeket kell kijelölni és az elsősegélynyújtás feltételeiről – különös tekintettel a hőségből adódó rosszul létekre -, kellő tájékoztatást kell adni. A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy az esetlegesen előforduló panaszok (pl. fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a pihenő helyet, illetve szükség esetén az elsősegélynyújtót, vagy forduljanak orvoshoz.

Hőségfokozatok
A fenti szabályokkal összefüggésben érdemes megismerni az ÁNTSZ által elrendelhető hőségfokozatok szabályait is. Az első fokozat csupán figyelmeztető jelzés, amelyet akkor adnak ki, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot. A második fokozat már hőségriasztás. Ennek elrendelésére akkor kerül sor, ha az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot. Az ilyen magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

A harmadik, legmagasabb fokozat a hőségriadó. E jelzést akkor rendeli el az ÁNTSZ, ha várhatóan legalább három egymást követő napra eléri a napi középhőmérséklet a 27°C-ot. Ez a kánikula helyzet, gyakorlatilag megfelel a rendkívüli időjárási helyzetnek (azon belül pedig a hőhullámoknak). Ilyenkor rendkívüli intézkedések elrendelését válhat indokolttá.

A zárt térben történő munkavégzés szabályait az Adóháló hírlevél 2011/28. számában olvashatják el.

---